A Baross Gábor telepi Jézus szíve egyházközség nemrég elindította facebook-oldalát (
link), valamint megújult honlap (
link) várja a virtuális térben keresgélő felhasználókat. Az alapítás dátumaként 1933. május 5-e van megadva. A templom honlapjáról kiderül (
itt), hogy ezen tették le a templom alapkövét, ezért esett erre a dátumra a választás.
Az alapkőtétel fontos esemény, de egy ilyen ünnepségen már minden bizonnyal áll egy építtető a projekt mögött, megvannak a tervek, rendelkezésre áll a megfelelő összeg, és még sorolhatnánk, hogy mi minden áll észen arra, hogy felépüljön a templom, vagy bármilyen más épület. A barossi templom esetében is így volt: hét éve voltak szentmisék a telepen, évek óta működött a Templomépítő Egyesület, és az évtized elejétől állandó lelkésze is volt a frissen alakult egyházközségnek.
Az, hogy mégis az alapkőtétel dátumát jelölik alapításként, két oknak tulajdonítható. Egyrészt ez egy képekkel is dokumentált esemény pontos(nak vélt) dátuma, ami ráadásul komoly szimbolikus jelentőséggel bír az esemény jellegéből adódóan. Másrészt pedig a facebook-oldal neve "Baross Gábor telepi Jézus Szíve Templom", nem pedig egyházközség. A templomépítésnek pedig valóban a szimbolikus kezdőpontja az alapkőtétel.
Nézzük, mi történt 1933. május 5-én!
Tessely Károly már minden bizonnyal kiadta az első, sőt, első két számát a Nagytétény Újságnak, Bizzer Pál, a barossi lelkész pedig erősen készülhetett a magas rangú vendég, dr. Büttner Ferenc pápai kamarás fogadására, és az ünnepségre. Kiss Jánosnak, Nagytétény bírójának a nap folyamán többször eszébe jutott a megírandó (vagy már megírt) beszéde, Peterkovics Lajos pedig a fejadagokat számította ki, és azon dolgozott, hogy minden vendég jóllakhasson az alapkőtétel után.
Igazából mindez csak feltételezés, erről a napról nem szólnak külön források.
|
Alapkőtétel. Forrás. Párkányi, 199. o. |
A következő év elején a Templomépítő Egyesület évi záróljelentésébe a következő szöveg kerül be: "Május 5-én volt templomunk alapkőtételi ünnepélye..." Párkányi ezt a mondatot szó szerint idézi 1958-ban, de a végjegyzetből kiderül, hogy nem biztos a dolgában, mert május 4-e és 7-e is szerepel itt-ott lehetséges dátumként. A jegyzetet a következő generáció nem mindig olvasta, és - bár a szintén 1958-as Historia Domusban jól szerepel a dátum - 1983-ban pedig az Ötven év krónikája című irat ismeretlen szerzője csak a május 5-ét veszi át. Feltehetőleg ez alapján, akár a Krónikával párhuzamosan készült az a templomi tabló, aminek a szövege felkerült a templom honlapjára is. Innen ered a tévedés.
1933. május 5-e pénteki napra esett. Hétköznap ritkán szoktak ilyen fontos egyházi eseményeket tartani, ráadásul munkanapon az emberek többsége nem is tudott volna eljutni az ünnepségre. E fölött elsiklana az ember, ha nem kerülne képbe több dátum is, amik közül igazságot kell tenni. Május 4-éről nincs semmilyen forrásunk azon kívül, hogy Párkányi említi, viszont a 7-e vasárnapra esik, és ha ez nem lenne elég érv, több írásos forrás is ezt támasztja alá. A Nagytétényi Újság tudósításában például ez a dátum szerepel, sőt, Bizzer
Pál lelkésznek püspökhöz írt levelében (SzfvPL 4569AB 1039/1933) is ez a nap lett megjelölve. Ez így együtt már azt hiszem, elég indok arra, hogy fény derüljön arra, hogy miért siettem ennyire ennek a bejegyzésnek a megírásával.
Pontosan nyolcvan évvel ezelőtt, 1933. május 7-én délelőtt tíz órakor kezdődött az a szentmise, aminek a keretében megáldották a barossi templom alapkövét. Kerek évfordulóhoz érkeztünk tehát, ami azt is előrejelzi, hogy szeptember 3-án lesz 80 éve felszentelve a barossi templom.
Isten éltesse!