A Pallas lexikon Tétény címszavában ezt olvashatjuk: „a község felett terül el a
Grosse Haide név alatt ismert kietlen puszta, melyen nagy kőbányák
vannak.” Ez a „Grosse Haide” vagy „Grosse Heide” és „kietlen
puszta” kifejezés azóta többször szerepel a Baross Gábor
telepről szóló helytörténeti munkákban, mint szakirodalomban,
mint annak a területnek a megnevezése, ahol kialakult a telep.
Párkányi ezekkel a kifejezésekkel indítja a telep történetét
feldolgozó részt, valamint egy közkézen forgó, interneten is megtalálható, a telep
rövid történetét bemutató írásban is szerepel „Grosse
Heide”-ként. Mondhatni toposszá vált, iskolai helytörténeti vetélkedőben is találkoztam vele, sőt, magam is használtam.
Az „Haide” a huszadikszázad végére „Heide”-vé alakult át.
Ennek oka szerintem az, hogy a német „Haide” kifejezés általában nem
szerepel a szótárban, mivel egy szakkifejezéssel van dolgunk, amit
ráadásul mindkét magánhangzóval (e-vel és a-val is) használnak. Magyarra „fenyér”-ként
fordítják, és sík, cserjés területet jelöl. A „heide” szó
a köznyelvben pusztaságot jelent, így az egész kifejezést „nagy
pusztaság” vagy „nagy fenyér” alakban lehetne fordítani.
A
harmincas években a Nemzeti Egység Pártjának helyi szervezete
erdősíteni akarta a „'Grosse Heide'-nek nevezett sokezerholdas
fennsik egy részét.” Mivel a telep nem fennsíkon fekszik, nem eshet egybe a két
terület, ezért elkezdett érdekelni a téma. A megoldást végül a II. Katonai felmérés
térképe szolgáltatta, amelyen egyértelműen a Tétényi fennsíkot
jelölik ezzel a névvel.