Tétény és utódai 1.

Baross mint kőbánya a Kápolna-dűlő határában, 1860-ás évek

Fedezd fel a környék nevezetes helyeit! Gyere sétára biciklivel,  deszkával, rollerral, vagy bármivel, ami gurul! Katt ide! 

A mai XXII. kerület három település, Budafok, Budatétény és Nagytétény egyesülésével jött létre 1950-ben.  Ez a sokak által ismert mondat azonban komoly meglepetést keltett volna száz évvel korábban, amikor a három település közül még egy sem létezett ezzel a névvel: Budafokot Promontor néven ismerték 1886-ig, Nagytétény csak Kistétény 1873-as önállósodása után lett "Nagy," a legkisebb község pedig csak 1915-ben vette fel a Budatétény nevet.

Aki foglalkozik a kerület helytörténetével, annak ez az első bekezdés csak egy közismert összefoglalás arról, hogy hogyan is alakult a közigazgatás. Ami ezután jön, arról viszont tapasztalataim alapján keveset hallani. A továbbiakban arról lesz szó, hogy milyen más lehetőségek merültek fel a közigazgatás átszabására.

Nagytétény és Budafok voltak biztos helyzetben: nagy hagyományokkal bíró, többezres települések voltak már a XIX. században is, jó földrajzi helyzettel és kialakult intézményrendszerrel. Úgy tűnik számomra, hogy a kérdés az volt, hogy mi történik a közbülső, jelentős részben a

Séták és a könyv

Kultúrbebic

Újra fordulóponthoz érkeztünk a könyvkiadás kapcsán, immár a nyomdák és szerkesztőségi szobák legmélyebb bugyraiban járunk, és csak hab a tortán, hogy közben sétákkal is el vagyunk halmozva. Vigyázat! BarosssBlogos önreklámmal kezdődik és azzal is fejeződik be a mai bejegyzés, cserébe izgalmas lesz.

Október 4-én a Nagytétényi Kultúrbebic-re Érdről és a Belvárosból érkezik egy-egy bringás csoport Nagytéténybe, hogy piknikezzenek a

Budatétény XX. század elején, és ami hiányzik

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Kistétény a kápolnával, 1910-es évek(?)
Forrás: klauzal.hu

Az mosonmagyaróvári konferencia előadásaiból kötet is készül, amihez a héten adtam le a tanulmányt. A szöveg még nem végleges, de néhány felmerülő problémát szeretnék itt is a nyilvánosság elé is tárni, mert azt hiszem, hogy a kerület és a térség történetével foglalkozók számára fontos dolgokról van szó, de nem nagyon beszélünk róla. Szerintem például fontos probléma, hogy híján vagyunk az összefoglalóknak a településrészekről, főleg az interneten: Baross Gábor-telepről Pelikán Imre bácsi és Felker Győző írt ilyet (bár most már látszik, hogy több ponton javításra-pontosításra szorul), és a kerület honlapján is fent van egy szöveg, de a kerülettel, vagy településrészeivel foglalkozó Wikipédia oldalak (Baross, Budatétény, Nagytétény) elég szegényesek, Budatétényről pedig az egyetlen nyom egy előadás hirdetése.

Nem fogok most egy nagy összefoglalást írni Budatétény történetéről, csak a XX. század első pár évtizedéről írok pár sort, egy kicsit

A "nagy testvér:" Budapest

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Szindbád, a polgárideál.
Forrás: filmkultura.hu

A XXII. kerület történetéből sokszor kimarad az, ami pedig egyértelműen meghatározta és befolyásolta településeink sorsát: Budapest közelsége. Erről nem kéne elfeledkezni, úgyhogy a mai bejegyzésben összefoglalom, hogy hogyan is nézett ki Budapest akkor, amikor elkezdtek igazán sokan élni Budafokon, Budatétényben és Nagytétényben. 

A XIX. század végén Budapest messze a legnagyobb és legjelentősebb magyarországi város volt - ami azóta sem változott.