"Honalapító családok" Barosson

(Teljes bejegyzés)
Az ókorra és Camponára még visszatérünk, az előző bejegyzésben említett könyv is fel fog még tűnni, de most egy nagy ugrással a XX. századba ugrunk. Az apropót a következő meghívó adja: 

Meghívó
A Baross Gábor Telepi Polgári Kör szeretettel meghív minden érdeklődőt
2013. szeptember 29.-n vasárnap a szentmise után  kb 9,45 órára
a honalapítókról tartandó megemlékezésre, és a márványtábla koszorúzására.
Helyszín: Jézus Szíve templom kertje (Bp. XXII. ker. Dózsa György út ) Ünnepi beszédet mond: A honalapító Halmos család dédunokája: Halmos Kristóf.Közreműködik: Sirákné Kemény Kinga ének művész, és Matus Mihály tárogató művész.
Minden érdeklődőt szeretettel vár a Polgári Kör vezetősége.

A meghívó két témát is érint: a "honalapító család"-ok fogalmát, valamint a Halmos családot. Először a "honalapító család" különleges, helyi jelentéstartalmáról szeretnék megemlékezni, majd a Halmos család életéből elevenítek fel egy eseményt.
Kik a "honalapító" családok Baross Gábor telepen? Hagyományosan azokról a
családokról van szó, akik a közvélekedés szerint először érkeztek Baross Gábor telepre, tehát még a kezdet kezdetén, a XX. század hajnalán költöztek az akkor még Nagytétényhez tartozó területre. Ha valaki konkrétan kíváncsi ezekre a családokra, akkor a templom falán lévő emléktáblán név szerint is olvashatja a családok neveit, ez a márványtábla mintegy kanonizálja ezt a hagyományt. Merthogy hagyományról van szó, nem másról. 

Imre bácsi többször említette már nekem, hogy a Halmos család valójában nem a szó szoros értelmében vett "alapító" család, de annyit tettek a telepért, hogy felíratta a nevüket az emléktáblára. Nem tudom az összes családról, hogy mikor érkeztek Barossra, de egyik családnév sem szerepel az első évben, 1905-ben Baross Gábor telepen ingatlant vásárolók között. (Amúgy nem biztos, hogy aki telket vesz valahol az ott állandó lakó is lesz, úgyhogy ezt a listát is óvatosan kell kezelni.) Ami viszont ebből azért kitűnik, az az, hogy valójában nem a szó szerinti "honalapítók" nevével állunk szemben a templom falát bámulva. Akkor viszont kiknek a nevével?

Imre bácsi megjegyzése szerintem megvilágítja azt, hogy miről is van szó valójában: azoknak a családoknak a nevei szerepelnek az emléktáblán, akikre száz év távlatából is érdemes emlékezni, akár azért, mert sokat tettek szűkebb lakóhelyükért, akár azért, mert az elsők között érkeztek a telepre. Valamiért megmaradt az idősebb korosztály emlékezetében a nevük, de az, hogy pontosan miért, nem teljesen egyértelmű. Van köztük olyan család, akiknek a neve tényleg sok helyen felmerül (Bessenyei, Halmos, Pelikán, Traupmann, stb.), és van olyan is, akiknek a nevével csak ezen az emléktáblán találkoztam. 

Nem szeretném kétségbe vonni a tábla létjogosultságát, vagy megkérdőjelezni azt, ami a táblán van. Egyszerűen csak helyre szeretném tenni, hogy amikor azt mondjuk, hogy "Barossi honalapító család," akkor ne azokra gondoljunk, akik először feltörték a földet, hanem azokra, akik tettek azért, hogy iskola, templom és társadalmi élet legyen a telepen.

Persze, a lista nem teljes, sok más család is felkerülhetne erre a táblára. Ki tudja, egyszer majd kiegészül ez a névsor is. 

Ezzel a Halmos család életéből vett, és az újság által megírt epizóddal zárom a bejegyzést: 

Baross Gábor-telepen Halmos Gusztáv igazgató családjával együtt a múlt hét egyik éjszakáján erős kopácsolásra ébredt fel. Halmos felkelt ágyából s kinézett a kertbe. A holdvilág fényénél meglepetten látta, hogy pincéjének lakatját egy ismeretlen férfi kalapáccsal veri. Halmos- aki koros ember – segítségért kiáltott, mire az ismeretlen betörő megijedt és elmenekült.
A derék és fáradhatatlan nagytétényi csendőrőrs tagjai megindították a nyomozást, hogy a tetteseket mielőbb elfoghassák és a sorozatos betörések következtében felzaklatott lakosság nyugalmát helyreállítsák.
Lapzártakor közli velünk a csendőrség, hogy a menekülő tettesek nyomában vannak. A sorozatos betörések elkövetői állítólag kiskorú egyének.

Nagytétényi újság, 1936. május 1. IV. évf. 9. szám 2. o.