Október 31-e van, a reformáció emléknapja. Pontosan 495 évvel ezelőtt függesztette ki Luhter a wittenbergi templom kapujára 95 pontját a hagyomány szerint. Ebből az alkalomból annak járok egy kicsit utána, hogy vajon voltak-e követői a reformációnak Barosson?
Baross Gábor telep legerősebb felekezete máig a katolikus, ők rendelkeznek az egyetlen templommal, más egyházi épület nincs a telepen. Az anyaközség, Nagytétény nagy része is a katolikus vallást követi: 1930-ban, a katolikus templom építése előtt pár évvel 7160 lakosból 5850 fő (81,7%) katolikus, de a századforduló időszakával ellentétben ekkor már az izraelita hitközség létszámát (159 fő) messze megelőzik a reformátusok (839 fő), sőt, némileg az evangélikusok is (214 fő). A századfordulón még a jelentős többséget alkotó katolikusok mellett csak az izraeliták rendelkeztek gyülekezettel, a protestánsok a XX. század első évtizedeiben érkeztek a településre.
A református templom Nagytétényben. Forrás |
A reformátusok Nagytétényben 1926-ban, tehát a barossi Templomépítő Egyesülettel párhuzamosan kezdtek foglalkozni az imaházépítéssel, és 1929-re el is készült az imaház. (A két egyházközség nagyjából párhuzamosan fejlődött: a reformátusok 1956-ban építettek tornyot templomukhoz, a barossiak pedig 1958-ban.) Az első lelkész Kutassy Gyula volt, akinek a vezetése alatt 1937-ben önálló lett a gyülekezet, addig Budafokhoz tartozott.
De vajon mi a helyzet Baross Gábor telepen? Imaházról nem tudok, de biztosan volt olyan helység, ahol a helyi reformátusok összegyűltek vasárnaponként: a Nagytétényi újságban többször hirdeti Kutassy lelkész. Ebből kiderül, hogy vasárnaponként 11-től Nagytétényben, délután háromtól Barosson van istentisztelet már 1933-ban. Református hittanvizsga is van Barosson, és a nagy ünnepeken sem maradnak a telepi reformátusok istentisztelet nélkül.
A Baross Gábor telepen élő reformátusok pontos arányáról nem tudok. A polgári házassági anyakönyvek 1905 és 1941 között kereken kettőszáz olyan házasságról számolnak be, amiben legalább az egyik fél barossi. A házasodók között 33 református van (17 férfi és 16 nő), és 11 evangélikus (4 férfi 7 nő). Az összesen 400 házasodóból tehát 44 protestáns, ami kereken 11%. Ha csak az itt lakókat vesszük figyelembe, akkor is 30 református és 8 evangélikus barossi kötött házasságot (Össz. 9,5%). A házasság az életút egy fontos eseménye, de nem gondolom, hogy ezekből az adatokból az egész telep vallási megoszlására lehetne következtetni.
A barossi katolikus templom építéséhez felhasználtak olyan köveket is, ami a reformátusok hoztak a leendő imaházuk alapanyagaként, de aztán az építkezés meghiúsult, így a katolikusoknak adták az alapanyagot. Ez alapján annyian voltak, hogy nem csak istentiszteletet volt érdemes tartani nekik, de egy imaház felépítésére is volt esély. 1931-ben Nagytétény község 20 embernek küldött ki értesítést Barossra, miszerint a református egyházadót nem fizette be a címzett - ezek közül kilenc család neve megtalálható a házasodások között is, tehát legalább 30-40, név szerint ismert református család legalább élt Barosson.
A már említett Kutassy Gyula mellett tudunk egy Boldis nevű lelkészről, aki a barossi Dalkörnek volt az első karnagya az 1910-es évek elején. Fontos szerepet betöltő református volt Dr. Sólyom B. Zoltán, a Hungária Gumigyár igazgatója (egy 1930-ból származó írása itt található). Ő szociális érzékenységéről volt híres: nagyon jó viszonyt alakított ki a gyár munkásaival, és rendszeresen segítette a rászorulókat. A harmincas években minden decemberben rendeztek karácsonyi ünnepséget a gyárban, aminek a keretében a rászoruló munkásgyerekek ajándékokat, meleg ruhát kaptak. Sólyom B. Zoltánt a barossi polgári kör tiszteletbeli elnökévé választotta (1934), a Nagytétényi Modellező és Sportrepülő Egyesület elnöke volt, és virilistaként a község képviselőtestületében is tevékenykedett.
A barossi reformátusokról, sajnos, nagyon kevés forrás áll rendelkezésre, mivel nem létesítettek iratképző szervet: nem tudok egyesületükről, gyülekezetükről vagy bármilyen más hivatalos szervezetükről.