Polgári Kör. Az első évek: célok és feladatok

A Donát-hegyi emlékhely, még az országzászló
és a Trianon-emlékmű előtt. Forrás: Kerub

Baross Gábor telepen hagyományosan az egyik legmeghatározóbb csoport a Polgári Kör. Nem csak a telep első egyesülete, vagy a mai XXII. kerület első Polgári Köre címmel büszkélkedhet, de több, mint száz éve működik és (a kommunizmus miatti kényszerű megszakítás ellenére) máig aktív formálója a helyi közéletnek. Hozzájuk kötődik a Baross Gábor szobor az I. utca sarkán, a Donát-hegyi emlékhely kialakítása, a Kőbányász park létrehozása, és több emléktábla elhelyezése a telepen: az első iskola, az első orvos, az alapító családok, a Don-kanyar és az 1956-os forradalom barossi áldozatairól emlékeznek meg ezek az emlékhelyek. 

No de mégis: mire érdemes emlékezni? Mire fel ez a sok emléktábla, emlékhely? És mi maradt ki? Új sorozatomban a Polgári Körrel foglalkozom. (Teljes bejegyzés)

A Polgári Kör 1909-ben alakult, és második világháború utáni politikai átrendeződés tiltotta be a többi egyesülettel együtt. Az alapítást csupán négy évvel előzi meg Baross Gábor telep felparcellázása, tehát Nagy Ferenc, aki alapító elnöke volt a Körnek már igen korán elkezdte a munkát. A kör tevékenységéről, működéséről sajnos nem sokat tudunk, mert iratanyaga elpusztult. Ami támpontként szolgálhat, az a más iratképzőknél (pl. Nagytétény községnél) keletkezett és megmaradt iratok, az újságcikkek (főleg a Nagytétényi Újságban), a megmaradt képek, vagy az egyéb források. Ezekből nagyjából összerakható a Polgári Kör története, de csak nagy vonalakban: Nagytétény vegyes iratanyagát, ami például a Körrel kapcsolatos levelezést is tartalmazta volna igen erősen kiszortírozták, a Nagytétényi újság viszonylag részletesen tudósít, de csak 1933 és 1939 között, a többi forrás pedig esetleges. 

A Polgári Kör a legfontosabbnak tekintett feladatokat Nagytétény képviselőtestületének a terjesztette be 1911-ben. A kérések így szóltak: 

1. hozzanak létre elemi iskolát a telepen
2. a község támogassa, hogy legalább "falusi levélhordó intézmény" létesüljön
3. ha Nagytétényben bevezetik a villamos világítást, Baross Gábor telep se maradjon ki
4. a Baross Gábor-telep és a Duna-telep közötti vasúti pályán építsenek átjárót

Ezeken a területeken (iskola, posta, infrastruktúra, közlekedés fejlesztése) tevékenykedett a Polgári Kör a következő évtizedekben is, bár a konkrét cél folyamatosan változott. Az iskola bővítése és fejlesztése, utak létesítése és burkolása, jobb utazási körülmények és saját nevű vonatmegálló vált céllá a későbbiekben, amit kulturális, szórakoztató és sportprogramok egészítettek ki. 

Ezzel a Polgári Kör átvette a parcellázók, Weisz Gyula és Libál Róza feladatait. A Kör alapítása előtt még Libál folyamodik az elöljárósághoz, hogy az támogassa Kistétény és Baross Gábor telep határában egy új vasúti megálló létesítésének ötletét. Erre a község azt a választ adja, hogy kérelmezi egy teherpályaudvar (!) kialakítását a MÁV-nál, de nem az előbb jelölt helyen, hanem a Diósárok közelében, hogy megkönnyítsék a fővárosba történő áruszállítást. 

Budatétény vasútállomás ma. Forrás: vasutallomasok.hu

Ez egy olyan problémára mutat rá, ami igen fontos a telep helyzetének kialakulásában: Baross Gábor-telep és Nagytétény viszonylag távol fekszik egymástól, így több esetben egyszerűen nem egyezik az érdekük. Ez esetben végül a Budatétény megálló jött létre (ez azóta is létezik, csak a Campona miatt egy kicsit arrébb helyezték), a teherpályaudvar ötlete pedig - tudomásom szerint - nem maradt több ötletnél.

Azért citáltam ide ezt az esetet, hogy bemutassam, hogy milyen feladatai voltak a Polgári Körnek, és hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie. Ez után a bevezető rész után minden csütörtökön külön bejegyzésekben fogok foglalkozni az iskolaalapítás körülményeivel, az elszakadási törekvésekkel, az iskolabővítés körüli vitákkal, a Polgári Kör vezetőivel, és a tagokkal.