Pelikán Imre bácsi emlékezete

2010-ben, öt és fél éve találkoztam először Imre bácsival. A beszélgetésünk nagyjából ugyanúgy zajlott, mit ahogy a legtöbb beszélgetés, amit kettesben folytattunk: leültünk az asztala mellé, papírok kerültek elő, esetleg még fényképező vagy laptop is, ezen kívül teasütemény és végén valamilyen ital. A téma majdnem mindig Baross Gábor-telep történetéhez kapcsolódott, először Stádinger Borbála – Bori néni – kapcsán, később pedig a készülő könyv miatt. Imre bácsi és a telep története több szállal egybefonódott, így ezeken a beszélgetéseken az ő történetét is megismertem. Volt, amit csak szóban mesélt el, és volt, amit le is írt, hogy aztán a kinyomtatott A4-es füzet egy példányát lelkesen dedikálja, mielőtt nekem ajándékozná. Ezekből a történetekből ismertem meg az életét, amit nemrég végleg lezárt: néhány héttel a 96. születésnapjára rendezett ünnepséget követően, 72. házassági évfordulója után két nappal, a Don-kanyari megemlékezés másnapján úgy döntött, hogy átadja a terepet, és újra találkozik a feleségével, szüleivel, régi barátaival. 

Megemlékezés a Kőfejtők emléktáblájánál 2015. május 1.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Megjelentek! 

 Amikor egy koraáprilisi reggelen a Polgári Kör Ügyvezető Elnöke, János felhívott, és megkért, hogy beszéljek a kőfejtők emlékművének koszorúzása előtt, komolyan át kellett gondolnom, hogy ugyan mit is mondhatnék? Végül arra jutottam, hogy nem a kőfejtőkről, hanem az általuk használt anyagról, a kőről fogok beszélni.

„A ház építést nagyban elősegíti az a körülmény, hogy minden telektulajdonos a házhoz szükséges anyagokat, mint terméskő stb. a telepen lévő bányákból önköltségen saját maga kiaknázhatja, mert az anyagokért a telep tulajdonosnője mit sem számít.” Ez az idézet egy, a Baross Gábor-telepet népszerűsítő szövegből való, ami Budapest és a Duna közelségével, jó kilátás és levegő ígéretével csábítja a telepre a leendő lakosokat, jellemzően a fővárosi középosztálybelieket. A telep tulajdonosnője Libál Róza, a szöveg keletkezésének éve 1908, de akár 2015 is lehetne, bár a telekárak megváltoztak és a kőbánya megszűnt, de ma sem jár HÉV Nagytéténybe, a természetközeli környezet és a tiszta levegő pedig ma is adott.

Aktív férfiak, és a mögöttük álló nők

November 20.: Előadás a könyvről Cziffra-házban

December 14.: KÖNYVBEMUTATÓ. 

Részletek hamarosan... 

A Történeti Kollégium kétévenkénti konferenciájának témája ebben az évben a társadalmi nem, a gender volt. Ez alkalomból (csak hogy ne legyünk babonásak) 13 előadás hangzott el egyetemi oktatók, doktoranduszok és hallgatók részéről. A különböző korszakok és témák mellett szóba került a Baross Gábor-telep is, pontosabban a harmincas évek helyi "elitje" genderszemmel - tehát a férfiak és nők kapcsolata volt az érdekes. Mit lehetett kihozni ebből a témából?

Megemlékezés és emlékezés: 1956

A Donát-hegy
Forrás: geocaching.hu

Ma délelőtt a Baross Gábor-telepi Polgári Kör megemlékezést tartott a Donát-hegyen az 1956-os és 1848-as hősök emlékére állított kopjafánál. A megemlékezés során hallhattunk szavalatokat, visszaemlékezést, és a tárogató is megszólalt. 

Mennyire lehet hiteles egy 1956-ban három éves ember visszaemlékezése? - hangzott el a beszédben. Véleményem szerint teljes mértékben. Valóban a saját emlékeit mondta el, nyilván egy sajátos, szokatlan perspektívából, de számomra rendkívüli élmény volt: mit látott, mire emlékezik valaki egy kisgyermekkori élményre? Párhuzamosan halhattuk a gyermek mesélését, és a felnőtt ember utólagos hozzáfűzéseit, magyarázatát. 

A másik általam kiemelt momentum a tárogatószó előtti ének. Egy kalotaszegi hajnali 56-ról szóló

Egy aktív iskolaigazgató: Pusztay János

Pusztay János a szülői munkaközösséggel. 

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Pusztay János 1932-től 1938-ig a barossi iskola igazgatója. Neve csak ebben az időszakban fordul elő a telepen, feltehetően csak ebben az időszakban élt Nagytétényben, szolgálati ideje pedig teljesen egybeesik Bizzer Pál barossi káplánságával. Ebben a hat évben igen aktív része volt az igazgató a helyi közéletnek, több egyesületben, sőt, politikai pártban volt meghatározó szerepe.

Pusztay az I. utca 5. szám alatt lakott feleségével, aki végzettségét tekintve óvónő volt, de a férje által vezetett iskolában kézimunkát tanított.

Az új igazgató feladatai közé tartozik az is, hogy az elköltöző Kajdy Imre helyett a kántori teendőket ellássa, amivel együtt jár a jegyzői cím is az egyházközségben, valamint tagság a képviselő-testületben sőt, az Egyháztanácsban is.

A jó gyáros: Sólyom Barna Zoltán

Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából XXX.

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Baross Gábor-telepen az általunk ismert fontos emberek többsége a katolikus vallást követte. Ennek oka egyrészt az, hogy a telep lakosságának túlnyomó többsége katolikus volt, másrészt az, hogy az egyházközség iratai fennmaradtak, míg a barossi reformátusok életéről nem maradt fenn levéltári fond vagy irattár. Egy üdítő kivételről tudunk, aki protestánsként volt fontos ember nem csak a telepen, de egész Nagytétényben: Dr. Sólyom Barna Zoltán, a Hungária Gumigyár református igazgatója, aki a harmincas években a munkásokkal fenntartott jó kapcsolatáról, szociális érzékenységéről volt híres. (...)

Polgári Kör: A barossi Polgári Kör elnökei

Forrás: Tabló a Polgári Körről 1929 Szerkesztés: Czimbal István 

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

Ki vezette Baross Gábor-telepet? Ki volt az, aki leginkább képviselte a helyi embereket? Olyasmi kérdés ez, mint hogy kit hív fel az amerikai elnök, ha Európával akar beszélni: lehet statisztikákra meg számokra hivatkozni, de lényegében megválaszolhatatlan kérdés, mert Európát nem képviseli egy ember, ahogy Baross Gábor-telepnek sem volt egy képviselője, mivel nem volt önálló közigazgatási egység. Ennek ellenére meg lehet nevezni egy egyesületet, ami sokat foglalkozott a helyben élőkkel, és ez a Polgári Kör volt, aminek volt egy vezetője. Nyilván nem volt olyan szerepe, mint ma egy polgármesternek, de általában a Kör elnökei sokat letettek az asztalra, többük életéről egész kis tanulmányt lehetne írni. A következőkben őket mutatom be röviden. (...)

Végre! Készül a Baross-könyv

Címlapterv: Czimbal István

Végre célegyenesbe ért a kötet, "már csak" a kiadást fedező összeget kell előteremteni, amiben a segítségeteket kérjük! A jobb oldalsávban megtaláljátok a Polgári Kör számlaszámát, és az elérhetőségemet. 

Kedves Baross Gábor-telepi és kerületi lakosok! 

Kedves érdeklődők! 

A Baross Gábor-telepi Polgári Kör fennállásának 105. évfordulójának tiszteletére egy könyvet készít a telep történetének első fél évszázadáról. A kötet címe Baross Gábor-telep története a kezdetektől a Budapesthez csatolásig, szerzői Bayer Árpád és Pelikán Imre.

A kiadvány gazdag forrásanyaggal rendelkezik, a telepen élt fontosabb személyiségek és családok életrajzát, valamint a kereskedők és iparosok listáját is tartalmazza. A kiadvány kereskedelmi forgalomban nem lesz kapható, hozzájutni a Polgári Kör támogatásával lehet. 

Amennyiben a megjelenő kiadvány felkeltette érdeklődését és támogatni szeretné a Polgári Kör további működését, a Baross Gábor-telepi Polgári Kör székházában (XVI. utca 22) működő könyvtárban, nyitvatartási időben (Hétfő: 13-18; Péntek: 11-16) személyesen vagy telefonon (Pintér Zsuzsa könyvtáros: 06-20-391-6167), illetve a barosstori@gmail.com címre jelezheti igényét. A könyv megjelenésének pontos időpontjáról az igénylőknek értesítést küldünk. 

Reméljük, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését, és támogatását előre is köszönjük! 

 Baross Gábor-telep, 2014. április 4.

 Pelikán Imre, a Polgári Kör elnöke

 Bayer Árpád, szerző

Polgári Kör: Kulturális élet a világháború előtt

Volt egy majdnem feledésbe merült sorozat a Polgári Körről, ami három részt megért, aztán elsikkadt. Ez porolom most le, mégpedig egy eléggé különleges témával: a telep kulturális életét fogom bemutatni, mégpedig a lehető legforrásszegényebb időszakban, az első világháború előtt. Érdemes megfigyelni, hogy egy-egy esemény hogy belelkesítette az itt lakókat, és egy-egy jól sikerült este hatására jöttek létre hosszan működő egyesületek. (Teljes bejegyzés)

Polgári Kör: elszakadási kísérlet a világítás miatt

A mai Dózsa György-út, már villanypóznákkal

Az 1920-as évtized Baross Gábor-telep (és Nagytétény) történetében vakfolt: a Nagytétényi újság 1933-as indulásával talán a legfontosabb forrás jött létre, 1939-es megszűnése után pedig újra sötétben tapogatóznánk, főleg a Párkányi-féle monográfia nélkül. Sajnos, ma már elég reménytelen a hiányzó éveket interjúkkal pótolni, kilenc évtizedre nem terjed már az emberi emlékezet, legfeljebb a családi legendárium marad. Meg egy levél, amit a Polgári Kör választmánya nevében írt Bessenyei Sándor elnök. Jöjjön a mese! (Teljes bejegyzés)

Polgári Kör: A barossi iskola megalapítása

Koszorúzás a Baross-emléktáblánál 2012-ben. (Forrás: barossiskola.hu)

Ha valaki bemegy az iskolába, akkor a főkapu melletti lépcsőnél feltűnik neki az iskola alapításának 75. évfordulójára emlékező tábla 2000-ből. (Amúgy a sors játéka, hogy ebben az évben a 4. A osztály lelkes kisdiákja voltam.) Teljesen beleillik ebbe a hagyományba az iskola 80. születésnapjára kiadott kötet 2005-ben, ami tartalmaz egy, az iskola történetéről szóló fejezetet is. És itt kezdődnek az ellentmondások. Az iskola története ugyanis 1911-ben indul, tehát immáron túl van a 100. évén. Az alapítás a Polgári Körhöz kötődik, ami valahol igaz is, viszont az már erős túlzás, hogy a Kör valóban gondoskodott  az anyagi háttérről.

Mi az, amit az elsődleges források alátámasztanak, és mi az, amit nem? Ebben a bejegyzésben megpróbálok egy kicsit helyretenni néhány évszámot az iskola története kapcsán. (Teljes bejegyzés)

Polgári Kör. Az első évek: célok és feladatok

A Donát-hegyi emlékhely, még az országzászló
és a Trianon-emlékmű előtt. Forrás: Kerub

Baross Gábor telepen hagyományosan az egyik legmeghatározóbb csoport a Polgári Kör. Nem csak a telep első egyesülete, vagy a mai XXII. kerület első Polgári Köre címmel büszkélkedhet, de több, mint száz éve működik és (a kommunizmus miatti kényszerű megszakítás ellenére) máig aktív formálója a helyi közéletnek. Hozzájuk kötődik a Baross Gábor szobor az I. utca sarkán, a Donát-hegyi emlékhely kialakítása, a Kőbányász park létrehozása, és több emléktábla elhelyezése a telepen: az első iskola, az első orvos, az alapító családok, a Don-kanyar és az 1956-os forradalom barossi áldozatairól emlékeznek meg ezek az emlékhelyek. 

No de mégis: mire érdemes emlékezni? Mire fel ez a sok emléktábla, emlékhely? És mi maradt ki? Új sorozatomban a Polgári Körrel foglalkozom. (Teljes bejegyzés)