2012. november 26., hétfő

A villanyvilágítás bevezetése a telepen

Ezt a bejegyzést egy kicsit átalakítva és lerövidítve, valamint a források közlése nélkül az OTDK-ra készült dolgozatból emeltem ki. Önmagában a világítás bevezetése nem lenne igazán érdekes, de "különlegesen általános" (the exeptional normal) forrás keletkezett, ami viszont a telep és a község viszonyáról árul el sokat.

1922. július 25-én Nagytétény elöljárósága a község egyesületeit, szervezeteit a villanyvilágítással kapcsolatos teendő megbeszélésére hívta. A Baross Gábor telepi Polgári Kör küldöttsége is részt vett az eseményen, amin megütközéssel tapasztalták, hogy csak az anyaközségben tervezték bevezetni az áramot. Augusztus 5-én a Polgári Kör tagjai levelet küldtek a községnek, amiben hangot adnak megrökönyödésüknek, és egy javaslattal is előállnak: „A költségek viselésének egyedüli helyes módja a telkek utáni teherviselés - esetleg mégjobban precizírozva a telek négyzetöl utáni hozzájárulás, - tekintet nélkül arra, hogy a telek be van-e építve, vagy nincs.” A levél legfontosabb része az utolsó pár sor:
Az első értekezletre történt  meghívásunk tényével azt látjuk, hogy a tek(intetes) Elöljáróság B-G-telepet is érdekeltnek tekinti a kérdés elbírálásánál, s ezért kérjük, hogy e tárgyban a jövőben tartandó értekezletekre is bennünket meghívni szíveskedjék, hogy igy a tárgyalások menetéről mindig kellő időben tájékoztassunk és esetleges sérelmeinket kellő időben orvosolhassuk.
Amennyiben pedig a tek(intetes) Elöljáróság jelen kérelmünket érdemben nem méltányolná és azt elutasítaná, előre is bejelentjük, hogy a nagytétényi villamos világítás berendezése és fenntartása költségéhez hozzájárulni semmi körülmények között hajlandók nem leszünk s ha más megoldás nem marad, a Községtől leendő elszakadást fogjuk szorgalmazni.
Nem ez az első elszakadási törekvés. A telepen már 1914-ben felmerült, hogy inkább a jóval közelebbi Budatétényhez kellene tartozni, de végül igazán erős mozgalom nem tudott kialakulni e gondolat mentén. A Polgári Kör fenyegetései süket fülekre találtak, a levélre a község nem válaszolt (vagy nem maradt fenn a válasz).
Csak akkor lépett Nagytétény elöljárósága, amikor Budafoki Villamossági Rt. jelentkezett, hogy ki akarja építeni a hálózatát az I.-VII. utcákban. A Baross Gábor teleppel összenőtt Szabó telep lakossága 1926-ban kérte a községtől a világítás kiépítését, 1927-ben pedig Hupka Péter kérte a hálózat bővítését Baross Gábor telepen. A fejlesztésre végül 1934-ben kerül sor, a korábbi kérvényeket a község anyagi okokra hivatkozva sorra elutasította. A következő években rendszeresen vannak fejlesztések: nagyobb teljesítményű izzókat szerelnek fel, és egyre több lámpát állítanak a közvilágítás szolgálatába, hogy megfelelően ki legyen világítva a telep, de még 1941-ben is érkezik panasz a fényforrások elégtelenségére.

2012. november 17., szombat

Topictalálkozó

Tegnap este egy "topictalálkozón" vettem részt. A "topic" alatt a már többször említett "BUDAFOK-TÉTÉNY: múlt, jelen, jövő" című fórumot kell érteni, amin keresztül több, helytörténettel foglalkozó embert is meg lehet találni. A találkozó szerintem igencsak jól sikerült, több embert most már "offline" is ismerek, és egy lelkes civil életbe csöppentem bele. 
Az eseménynek barossi aspektusai is vannak, ami főleg annak köszönhető, hogy lehetőségem volt a jövő heti  TDK konferenciára tervezett előadást itt is elmondani. Ahogy tapasztaltam, a hallgatóság örömmel fogadta a beszámolómat, (nem csak azért, mert közben ettek), és hozzászóltak, tanácsot adtak, kérdeztek. Főleg "M, a deák" volt aktív, akinek helytörténeti gyűjteménye is van. 
Az este során többen is előadtak, főleg helytörténeti témák megültek fel, de a kerület aktuális ügyes-bajos dolgairól, folyó fejlesztéseiről is volt szó. Egy aktív civil közeget ismertem meg, és a kutatás is előrébb haladt.
A képek előtt meg egy kis reklám: mozgó helytörténeti kiállítás nyitnak meg november 24-én. A kiállítás az egyik 33-as buszon lesz látható, ami a forgalomban is közlekedni fog. Részetek itt


2012. november 13., kedd

Bulvár alapanyag



"Gyilkos budakeszi asszony. Princz Mátyásné budakeszi lakos 114 forintot lopott gazdájától, azután hazament férjéhez Haró Hunyad megyei községbe. Férjének nem tetszett a dolog, szemrehányást tett az asszonynak sőt meg is verte. Az asszony erre 8 késszúrással dühében megölte 4 éves kis lányát, majd magát is megszurkálta, s a kútba ugrott. Mikor innen kihúzták egy őrizetlen percben fejszével úgy beverte saját fejét, hogy eszméletlen rogyott össze. Mostz az ügyészségen ápolják, de fölgyógyulásához nincs sok remény.” 
Budafok-Tétényi lapok 1909. II. évf. 16. szám 1910.04.24 . 6. o.

2012. november 6., kedd

Helyi identitás

Újabb fontos állomáshoz érkezett a kutatás. A 2013-as, debreceni OTDK-ra készülve az adatgyűjtést egyenlőre lezártam, és elkezdtem papírra (képernyőre) vetni egy dolgozatot. A téma a helyi identitás kialakulása. 
Mit lehet tudni az identitásról? Az utóbbi évtizedekben különféle megközelítésekben foglalkoztak az identitással. A pszichológia a személyes identitás kialakulását, zavarait vizsgálta, a társadalomtudományok pedig az identitáshoz kapcsolódó csoportokat vizsgálták. Legnépszerűbbnek talán a gender-kutatáshoz és a nacionalizmushoz kapcsolódó témák voltak, valamint a vallási identitás kérdésköre. Ezeket a témákat sok szempontból körbejárták, bár a helyi identitással kevéssé foglalkoztak. Magyarországon egy-egy faluhoz kötődően merült fel főleg néprajzkutatók részéről, de elméleti szinten nagyon kevesen foglalkoztak vele. 
Bugovics Zoltánnak jelent meg egy könyve (Társadalom, identitás és területfejlesztés), amiben közli a helyi identitás meghatározó faktorait. Mivel ez egy adatgyűjtésen alapuló kutatás, eredményei fel tudtam használni, de a helyi viszonyokhoz igazítottam. Ezenkívül egy szakdolgozat (Móricz János:A lokális identitás megkonstruálása a Palotanegyedben) volt nagy segítségemre. 
A szempontokról is be fogok számolni, de egyenlőre nem teljesen kiforrott a koncepció.