Rózsakert

Budafok-Tétény története nem csak a történészek számára létezik. Bizony, más szakmák tudósai is foglalkoznak ezzel a területtel, és érdemes rájuk is figyelni, mert sokat lehet meríteni tőlük is. Amit most be fogok mutatni, az nem más, mint egy építésznek az írása a Rózsakertről, pontosabban a Kertészeti Kutatóintézetről. A intézmény végső soron a kerületben nagy névnek örvendő Klauzál Gáborhoz is kötődik, 

Forrás: http://www.resinfru.hu/rozsakert

hiszen ő alapított faiskolát pont a György villa és a Park utca közötti területen, tehát ahol ma a rózsakert található. Hild György, az épület tervezője 2003-ban, tíz éve írta doktori értekezését, amiben a volt faiskola mellett bőségesen kitér a kert környékére, tehát az egész kerületre.

A könnyen elérhető, néhány tételes szakirodalom mellett egy végtelenül egyszerű módszert használ a környék megismerésére: összegyűjtötte a térképeket Budatétényről és környékéről, keletkezés szerint sorba rakta őket, és elkezdett
játszani: különbségeket keresett. Szépen kirajzolódik, hogy hogyan fejlődött a mai XXII. kerület. Külön érték, hogy Hild közli is a térképeket, így mindenki nyomon követheti, hogy vajon az ő lakóhelyén mi állt száz, vagy akár százötven éve.

Forrás: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=96883150&t=9102866

Pontatlanságok természetesen vannak. Szinte szó szerint megfigyelhetők azok a mondatrészek, amiket tévesen vesz át valahonnan. Nem akarom, hogy vesszőparipámmá váljon a Grosse Haide (Hildnél - valószínűleg elütés következtében - Haidde) valós fekvése, de újra megragadom az alkalmat: ez a név a Tétényi Fennsíkot jelöli, nem pedig a mai Baross Gábor telepet (bővebben)! Ezek a hibák valójában nem a szerző hibái, csak hibásan került be a szakirodalomba. 

A környék történetéről szóló rész elején Fényes Elektől idéz: "Tétény, német falu, Pest‐Pilis megyében a Duna jobb partján, Budához délre 2 mfd, saját postahivatallal. Lakja 2426 kath., 326 héber. Van még szép kastélya és kertje, paroch. temploma, vendégfogadója. Ide tartozik Kis‐Tétény puszta is. Mind a kettőnek fő kincse roppant szőlőhegyében áll, melly hires vörös és fejér bort terem, s a budapesti polgárok számosan tartanak itt szőlőket. (...)" Ez után megjegyzi: "Az előbbi idézet ugyan egy pillanatnyi állapotot írt le, mégis Tétény mindenkori helyzetét jellemzi: önálló település, de szorosan kapcsolódik Budához." Szerintem az idézet és a hozzá tartozó magyarázat nagyon szépen összefoglalja a környék azon jellegzetességeit, ami engem is legjobban érdekel.

Két kisebb területről olvashatunk részletesebben: a rózsakertről és a mellette álló lakótelepről. Az előbbi 1949-ben alakult, bár a Klauzál féle faiskola katalógus már 90 évvel korábban is 300 (!) rózsát kínál, melyeket ezen a területen neveltek. Ekkor még a György-villa is szorosan kapcsolódott a kutatóintézethez, ami hamarosan kinőtte épületeit, és 1971-ben új, nagyobb épületet kapott. Ez már ott volt, mint a mai, viszont egyértelműen a korszak stílusjegyeit viselte, illeszkedve a fölötte látható lakótelephez. Hild György dicséri az épületet, én magam a laikus szemével annyit mondok: mindenki döntse el maga, hogy mit gondol róla! Ezt a formát 1998-tól a ma is látható, üveges változat váltotta fel. 

A rózsakerti lakótelep a kerület legfiatalabb panellakótelepe: építése csak a nyolcvanas években fejeződött be. A házak füzért alkotnak, és egy-egy belső parkot fognak közre, saját úthálózattal. Hild szerint érdemes összehasonlítani a szomszédos Baross Gábor teleppel, de ő maga nem vállalta ezt a feladatot. 

Miért érdemes tehát rákattintani erre a linkre? Azt hiszem, a képek, térképek miatt mindenképpen megér egy próbát, és ha valakit érdekel a környék más szemével is, akkor el is lehet kezdeni olvasni. 

Az összes adatot és képet Hild György értekezéséből szedtem, ahol nem, ott külön jelöltem. A teljes szöveg elérhető ide kattintva.