Amíg a fiatal állam, az Osztrák-Magyar Monarchia Budapest létrejöttéről diskurált, Kistétény pedig az önállóságot kóstolgatta, a nagytétényi izraeliták is új határokat állapítottak meg, méghozzá maguk között: 1872-ben ugyanis a már működő neológ mellett létrejött egy ortodox hitközség is, ami a korábban egységes közösségből vált ki Bleyer Jakab vezetésével. Aztán a két felekezet között egy hosszabb viszály indult meg, amiről részben már írtam, de itt az idő, hogy egy kicsit jobban kibontsuk azt, hogy mik voltak a vitás kérdések a két, (legalábbis liturgikusan) teljesen egyforma közösség között? (...)
2014. július 31., csütörtök
Zsidók Nagytétényben: A szétvált, de egyforma hitközség 1.
Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!
2014. július 24., csütörtök
Kántor, az igazgató
Kántor Imre aláírása |
„Október hó 23-án Baross Gábor
telepen, az Apponyi-úti sorompónál elütötte a vonat Kántor Imre
50 éves állami elemiiskolai igazgatót, aki a helyszínen azonnal
meghalt. A sorompó alatt, bár le volt, engedve, Kántor igazgató
átbújt, hogy ne késse le
a bejáró B.H.É.V. vonatot, mert éppen egy tanítógyűlésre
igyekezett Budapestre. - közölte a Budavidéki Hírlap 1941-ben. A hetilap az elhunyt igazgató oktatási és katonai tevékenységét
emeli ki: előbbi hivatása volt, utóbbit pedig feltehetően a
világháború miatt volt fontos kiemelni. Valójában ezek csak a
jéghegy csúcsa. (...)
2014. július 17., csütörtök
Akit elütött a vonat. Kántor Imre igazgató halála
Kántor Imrét már az előző bejegyzés végében is említenem kellett volna, ő volt ugyanis az, aki Pusztay után átvette az iskola vezetését. Igen aktív, az első világháborút megjárt emberről van szó, aki sajnos csak két évig vezethette az egyetlen barossi oktatási intézményt. Temetéséről a Budavidéki Hírlap számolt be, életéről a következő héten olvashattok majd. (...)
2014. július 10., csütörtök
Mennyire volt "barossi" a Baross Gábor-telepi iskola? Kisdiákok és lakóhelyük.
Egy iskola nem csak az épületből áll, hanem – és ez a fontosabb – az ott dolgozó felnőttekből, az
ott tanuló diákokból. Ez utóbbi csoporttal kapcsolatban az egyik legfontosabb forrás az iskolai anyakönyv, amiben szerepel nem csak a lakóhelyük és születési évük, de félévi és év végi jegyeik is. A lakóhely rovatot megvizsgálva kiderülhet, hogy mennyire volt az iskola "barossi"? Honnan, és mennyien jártak ebbe az iskolába, mekkora volt az intézmény vonzáskörzete? Mi derül ki csak a gyerekek lakóhelyét vizsgálva?(...)
2014. július 3., csütörtök
Választások a Horthy-korban: A választási rendszer
Forrás: 168ora.hu |
Horthy emlékezetes, fehér lovas budapesti bevonulása után az ország új vezetésének - a Trianoni béke becikkelyezése mellett - a választójogról is döntenie kellett. Kezdetben a Friedrich-féle választójogi rendelet volt érvényben, de az ez alapján összeült parlament és a kormány viszonya miatt 1922. március 2-án egy újabb kormányrendelet (2200/1922 ME) látott napvilágot, ami némileg módosította a választás szabályait. A sebtében összerakott jogszabály szerint Budapesten és szűkebb környékén (ide tartozott Budafok is) úgynevezett "lajstromos," azaz listás szavazási rendet vezettek be, ami a választók titkosan gyakoroltak - tehát úgy, mint ma: név nélkül, papíron, fülkében. Ezzel szemben vidéken a dualizmushoz hasonlóan nyílt szavazási rendszer működött: minden választó összegyűlt a községből, és megmondta, hogy akkor ő most kire szeretne szavazni. Ezért a rendszerért a kormányzatot nemegy támadás is érte, mivel a korban a legtöbb európai ország már titkosan választott. (...)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)