Haditábor Nagytétényben: Campona

Mielőtt belevetnénk magunkat az ókori emlékekbe, újra ajánlani szeretnék egy programot a hétvégére!

• Kulturális Örökség Napok Budafokon:  Bár Baross Gábor telepen idén nem lesznek programok, Budafok kitett magárét, és több programmal is várja a látogatókat, részben a Budafoki Péter-Pál utca és Környéke Polgári Kör jóvoltából. Katt ide! 

Szolgálati közlemény: minden bejegyzésnél van egy olyan, hogy "további bejegyzések." Arra kell kattintani, hogy a teljes cikk olvasható legyen. Ajánlom mindenkinek a figyelmébe. :) 

Járdányi-Paulovics István a harmincas években Nagytétényben kutatott Campona romjai után. A neves régészt elsősorban a pannóniai limes (megerősített határsáv) érdekelte, de végzett ásatásokat Szombathelyen is, ahol az általa feltárt romkertet később róla is nevezték el. Nagytétényben nem kapott közterületet, pedig itt is ásott, méghozzá ő kezdte el feltárni Camponát, Nagytétény római kori táborát. A munka az 1930-as években folyt, de a kézirat tudtommal csak 1957-ben lett publikálva a szerző halála után. Közvetlen barossi vonatkozása nincs ugyan, de ez ne tántorítson minket, kárpótol a megtalálta hadipénztár, a kastély hiányzó pincéje és az a fura kanyar a Nagytétény úton. 

"Magának Campona táborának a helye,

bár a Téténnyel való azonosítása a rómaikori Tétény igen szűkszavú irodalmában elfogadott tényként szerepelt, mindez ideig teljesen ismeretlen volt." (20.) - kezdi Járdányi-Paulovics a katonai táborról szóló fejezetet.  A térképek alapján nyilvánvaló, hogy egy katonai tábor kellett, hogy álljon valahol a környéken, hiszen a Római Birodalom határát, a Dunát meg kellett védeni a barbár (ez esetben főleg szarmata) támadásoktól. A római határőrrendszer, a limes mentén nagyobb erődök is álltak, amik közül a környéken a legjelentősebb Aquincum volt, ahonnan dél felé haladva Matrica (ma Százhalombatta) felé félúton állt Campona.

Ezek az erődök az idők folyamán föld alá kerültek, de sok helyen még lehet olvasni a felszíni formákból, és egy dombból, emelkedésből, vagy indokolatlan árokból ki lehet következtetni az antik épületek helyére. Persze, ha beépített területről van szó, akkor sokkal nehezebb a helyzet. De itt is van, ami segítsen, és nem is kell sok minden hozzá, csak nyitott szemmel kell járni. 

Ha Budapest felől Nagytéténybe ér az utazó, akkor a Szentháromság térnél tesz egy éles jobbkanyart, hogy az úton maradjon, majd szépen visszakanyarodik, és folytatja útját a korábbi nyomvonalon. Mivel a domborzat ezt a vargabetűt nem indokolja, itt már gyanút fog a rutinos régész. Ezen kívül a harmincas években még látható volt, hogy a Zsák utca és a Hársfa utca közötti telkek hátsó kertjében egy mélyedés található, ami a tábornak lehetett az árka. Nem köztudott, de a kastély hátsó része alatt nincs pince, holott máshol ez sohasem hiányzik ok nélkül. Járdányi-Paulovics kérésére Dáni Géza, a kastély akkori tulajdonosa leverette a vakolatot az épületnek a Dunához legközelebb eső tornyáról, aminek a következtében előkerült a régi, római kori alapfal, ami megmagyarázza a hiányzó pince okát: a kastély építtetője "egy földalatti résszel nem bíró négyszögű építmény hatalmas alapfalaira építette fel a várat." (25. o.) 

 A római kori élet jeleit azonban nem Járdányi-Paulovics fedezte fel először Nagytétényben. A mai ásatási terület már a középkorban is magasabban volt, mint a falu többi része, így bőséges alapanyagot szolgáltatva különböző legendáknak. Egy ötszáz éves leírásban például itt van eltemetve Attila hun király, sőt, leírása szerint fiai is véres harcokba bocsátkoztak Téténynél. Más szerint egy hatalmas basilica állt e helyen, amit akkor még Potentia-nak hívtak. 

E mellett a kiemelkedés mellett került elő a Zsák utcai éremlelet, mely 10585 pénzérmét tartalmazott, és feltehetőleg a rómaiak hadipénztára volt, amit egy szarmata betörés alkalmával ástak el 330 körül. A lelet a Nemzeti Múzeumba került, ahol Alföldi András dolgozta föl, és publikálta is eredményeit. A tanulmány érdekes olvasmány lehet megtalálható az interneten is, de valamilyen okból kifolyólag olaszul jelent meg 1921-ben. 

Ezzel bebizonyosodott, hogy érdemes ásni Nagytétényben, azaz Camponában. A harmincas években meg is kezdődtek az ásatások. Arról, hogy mit is találtak itt, egy következő bejegyzésben fogok beszámolni.