Anyakönyvek 2. - A gyakorlatban

A cikksorozat előző részében (itt) már volt szó arról, hogy mi is az az anyakönyv, és hogy hogyan állunk velük. Na de mire jó egy anyakönyv? És miben segítenek? 

Forrás: lira.hu

Azzal kezdeném, hogy miben nem segítenek. Abban nem segítenek, hogy megismerjük egy település vagy környék teljes lakosságát. Ebben a népszámlálások és egyéb összeírások segítenek, amik pillanatfelvételt készítenek. Viszont egy adag szerencsével családokat lehet belőle rekonstruálni, de elég nagy munkával. Ennek Andorka Rudolf a hazai "atyja", akit már a nyolcvanas években is érdekelt a téma, és kutatott az Ormánságban is, de egy mobil társadalomban, ahol az emberek rendszeresen költöznek, gyakorlatilag bármit megtalálni. Mondok egy példát. 

Egy ismerősöm Budapesten született, a 11. kerületben, minden bizonnyal itt is lett anyakönyvezve polgárilag. Egyházilag feltehetően valamelyik sashegyi katolikus plébánián jegyezték be a nevét, és elvileg minden további eseményt bekerült ebbe az anyakönyvbe - ez amúgy az esetek nagytöbbségében gyakorlatban nem valósul meg. Átköltözött a XII. kerületbe, és házasságot

kötött polgárilag a belvárosban, mert ott volt szép házasságkötő terem, majd nemsokára egyházilag is, Máriaremetén. Tehát valójában élete derekán jár, de már négy, többé-kevésbé különböző helyszínen van bejegyezve a neve. Az újabb vagy a régi helyek egymásból nem következnek (kivéve a sashegyi plébánia, ami a XI. kerületben van), az illető egy 5 km-es körben lakott végig, és mindez csak életének egy nagyon kicsi része. Nem lesz könnyű dolga a jövő történészének, ha az ő életét kutatja...

(Vettem részt olyan esküvőn is, ahol egy megyében született a pár mindkét tagja, de más településen, egy harmadikon tartották a polgári esküvőt és egy negyediken az egyházit. Ebből úgy tűnik, hogy ki se mozdultak a megyéből, de több országban éltek már közösen, és Budapesten fognak letelepedni. És akkor még nem beszéltem a névváltoztatásokról...) 

Ezekkel a példákkal azt próbálom érzékeltetni, hogy egyrészt nem egyszerű egy-egy embernek az életét anyakönyvek alapján végigvezetni, valamint, hogy csak egy-egy életnek a vázát lehet felépíteni, tartalommal a többi forrás tölti meg. Ezt akár kritikának is vehetik a családfakutatók és anyakönyvvadászok. 

Na de mégis, akkor mire jó egy anyakönyv? 

Jelentősen kiszámíthatóbb a kutatásra fordított idő, ha nem egy személyre vagy családra vagyunk kíváncsiak, hanem egyszerűen átviszünk adatbázisba egy teljes anyakönyvet. Ez sok munka, de a végén elég jó következtetéseket vonhatunk le. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb szabály, hogy ne akarjunk szortírozni: minden adat fontos, vagy fontos lehet.

Forrás: hetek.hu

Ezek után belevethetjük magunkat a táblázat és elemzésgyártásba. Olyan adatokra derülhet fény, hogy honnan költöztek oda az emberek, és mennyien, milyen korban halnak meg, mekkora a gyermekhalandóság, vagy hogy hány évesen mennek férjhez és hány gyereket vállalnak. A tanúk és a keresztszülők alapján baráti vagy rokoni szálak is kijjebb bogozhatók. 

Nézzük "mondjuk" Baross Gábor telep esetét! A polgári anyakönyvből kiírtam azokat a házasságokat, ahol legalább az egyik fél barossi érdekeltségű a címe alapján, aztán elkezdek játszani az adatokkal. Vagy csak egyszerűen elképzelni a helyzetet, ami, bár kevésbé szakmai, de néha igencsak szórakoztató vagy érdekes lehet. Például a majdnemhogy zsinórban megházasodó Nemcsek fiúk esete, ahol az öt katolikus fivér közül kettő a tiszaföldvári Barna családból választott református lányt, egyikük pedig egy Erzsébetfalvai (=Pesterzsébeti) zsidó lányt vett el.

A helyi identitás fontos pontja lesz a szakdolgozatomnak. Ennek egyik elég lehetséges fokmérője a vegyes házasság. Nézzük meg, hogy a Baross Gábor telepen élők mennyire házasodtak a nagytétényiekkel! Először lakóhely szerint néztem, és megállapítottam, hogy a barossi nők sehogy sem házasodtak Nagytétényben lakó férfiakkal. Ez azért erős öntudatra vall. Fordított esetben 16 esetet találtam az 1905 és 1941 közötti időszakban. Ez egy fokkal jobb, de valójában az egyetlen alkalom, amikor nem beköltöző férfi vett el barossi nőt, 1941-ben történt, és a friss feleség bár a telepen lakott, Nagytétényben született. (Ez mondjuk jelentheti azt is, hogy Barosson, ami ugye Nagytétény része.) 

Forrás: origo.hu

Mire vagytok még kíváncsiak? Mondjuk arra, hogy mennyi özvegy házasodott újra? 14 férfi és 12 nő. Érdekesség, hogy az 1920-as évek második felében csak özvegy nők, a következő egy évtizedben (!) viszont egy negyvenpár éves II. utcai nőn kívül csak férfiak házasodtak özvegyként. Ennek oka valószínűleg a kicsi mintában keresendő, hiszen 200 házasság nem is olyan sok. 

Bemutattam két példát, de ez csak a jéghegy csúcsa, és nem is a szakmai relevanciát tartottam szem előtt. Most rajtatok a sor: mit akartok még tudni a barossi házasságokról? Írjátok meg kommentben, és én jövő héten megválaszolom!