Kistétény független, de miért?

Kistétény egyik első épülete: a Szent Mihály kápolna.
Forrás: Fortepan

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Idén nyáron volt Mosonmagyaróváron egy konferencia, mely a Településegyesítés - ikervárosok címet viselte. A konferenciára készülve kezdtem el komolyabban érdeklődni az 1873-as év iránt: nem csak Budapest megalakulása kötődik ehhez a dátumhoz, de Kistétény (a mai Budatétény) önállóvá válása is. Az érdekelt, hogy hogyan vált két részre Tétény, miért akart (akart-e) önálló lenni Kistétény? 

Az eredmény: majdnem

Egy aktív iskolaigazgató: Pusztay János

Pusztay János a szülői munkaközösséggel. 

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Pusztay János 1932-től 1938-ig a barossi iskola igazgatója. Neve csak ebben az időszakban fordul elő a telepen, feltehetően csak ebben az időszakban élt Nagytétényben, szolgálati ideje pedig teljesen egybeesik Bizzer Pál barossi káplánságával. Ebben a hat évben igen aktív része volt az igazgató a helyi közéletnek, több egyesületben, sőt, politikai pártban volt meghatározó szerepe.

Pusztay az I. utca 5. szám alatt lakott feleségével, aki végzettségét tekintve óvónő volt, de a férje által vezetett iskolában kézimunkát tanított.

Az új igazgató feladatai közé tartozik az is, hogy az elköltöző Kajdy Imre helyett a kántori teendőket ellássa, amivel együtt jár a jegyzői cím is az egyházközségben, valamint tagság a képviselő-testületben sőt, az Egyháztanácsban is.

A jó gyáros: Sólyom Barna Zoltán

Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából XXX.

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Baross Gábor-telepen az általunk ismert fontos emberek többsége a katolikus vallást követte. Ennek oka egyrészt az, hogy a telep lakosságának túlnyomó többsége katolikus volt, másrészt az, hogy az egyházközség iratai fennmaradtak, míg a barossi reformátusok életéről nem maradt fenn levéltári fond vagy irattár. Egy üdítő kivételről tudunk, aki protestánsként volt fontos ember nem csak a telepen, de egész Nagytétényben: Dr. Sólyom Barna Zoltán, a Hungária Gumigyár református igazgatója, aki a harmincas években a munkásokkal fenntartott jó kapcsolatáról, szociális érzékenységéről volt híres. (...)

Zsidók Nagytétényben: A szétvált, de egyforma hitközség 2.

A nagytétényi zsidó temető egy megmaradt részlete ma

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Amint arról az előző bejegyzésben beszámoltam, az 1873-as év igencsak vitákkal tarkított esztendő volt a nagytétényi zsidók életében. Az első vita az újonnan alakult ortodox hitközség iskola- és istentiszteleti helyének megoldatlansága miatt alakult ki, a másik vitára pedig Sterbaum Katalin halála után került sor. Az ortodox felekezethez tartozó hölgy teste ugyanis több, mint két napon át feküdt temetetlenül, ráadásul a forró májusban ebben "a jelenlegi járványos időkben") amíg cselédek el nem temették. A temetés elmaradásának oka a Chevra Kadischa, a hitközség temetkezési egylete körüli rendezetlen körülmények voltak. (...)