 |
| Pusztay János a szülői munkaközösséggel. |
Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!
Pusztay János 1932-től 1938-ig a barossi iskola igazgatója. Neve csak ebben az időszakban fordul elő a telepen, feltehetően csak ebben az időszakban élt Nagytétényben, szolgálati ideje pedig teljesen egybeesik Bizzer Pál barossi káplánságával. Ebben a hat évben igen aktív része volt az igazgató a helyi közéletnek, több egyesületben, sőt, politikai pártban volt meghatározó szerepe.
Pusztay az I. utca 5. szám alatt lakott feleségével, aki végzettségét tekintve óvónő volt, de a férje által vezetett iskolában kézimunkát tanított.
Az új igazgató feladatai közé tartozik az is, hogy az elköltöző Kajdy Imre helyett a kántori teendőket ellássa, amivel együtt jár a jegyzői cím is az egyházközségben, valamint tagság a képviselő-testületben sőt, az Egyháztanácsban is.
Egyik elődje, Halmos Gusztáv ingyen vállalta a kántori teendőket, Pusztay azonban sérelmezi, hogy nem kap érte fizetést. Az egyházközség nem tudott fizetni, mert nem folyt be elég egyházadó. A káplán, Bizzer Pál biztatására ekkor még megmarad állásában, de a templomszentelés után mégis lemondott, átadva helyét Oberding Kamillnak. Oberding azonban hamarosan tanítói állást kapott az új kántor Budatétényben, ami körül kialakult egy vita, ennek következményeként pedig újra Pusztayt kérték fel 1934. május 1-én, aki ez alkalommal már „készséggel tesz eleget a felkérésnek”.
Pusztay János a Templomépítő Egyesületbe is belép, és a első tisztújításon elnyeri a titkári tisztséget, valamint az Építő Bizottságnak is tagja lesz. Az egyesület éves közgyűlésén elhangzó titkári jelentésében összefoglalja a templomépítés anyagi hátterét, felsorolja az adakozókat és az év eseményeit. Az ő szövegében szerepel először az alapkőtétel időpontjaként tévesen a május 5-e, ami azóta több kiadványban is szerepel. „Templomunk áll, de még igen sok körülötte a tennivaló” - írja. Az egyesület tagja marad egészen áthelyezéséig, és tisztségeket is vállal.
Nem csak az iskolában és az egyházközségben, de a Polgári Körben is fontos szerepet töltött be. A telepre érkezése után két évvel már elnökké választják, és barossi tartózkodása alatt végig ő vezeti a kört. Erre az időszakra esik az iskola bővítése, illetve az ezt megelőző vita: a nagytétényi közgyűlés ugyanis nem fogadta el az elöljáróság döntését az építtető személyét illetően, ezért egy évvel csúszott az új osztálytermek átadása, ami közfelháborodást keltett a telepen élők körében. Pusztay véleményét nem ismerjük pontosan az ügyben, csak utalásokat találunk a Nagytétényi Újságban. 1936-ban, a közgyűlés döntésének a nyilvánosságra kerülése után a Polgári Kör választmányi ülést tartott, amin az elnök nem jelent meg, csak egy levélben képviseltette magát, amiben „arra való hivatkozással, hogy őt a községben az egyre vajúdó iskola-üggyel kapcsolatban úton-útfélen lázítónak aposztrofálják,” lemond elnöki tisztségéről. A „lázítás” vádját azért kaphatta az igazgató, mert a község közgyűlésének az iskolaépítés elhalasztását eredményező döntése ellen foglalt állást. A választmány – Bessenyei Sándorral és Dr. Braun Györggyel az élen – egyértelműen kiállt Pusztay mellett, és egyhangúan bizalmat szavaz neki, így marad az elnöki székben. Az ülés további fejleménye, hogy küldöttséget küld a Kör Gömbös Gyulához, a nagytétényi illetékességű miniszterelnökhöz az iskola bővítésének ügyében, aminek Pusztay is a tagja lett.
Az igazgató személyét nem utoljára érték súlyos, de alaptalannak bizonyuló vádak. Az új tantermek birtokba vétele után egy évvel feljelentés érkezett Pusztay ellen, mely szerint a nyilaskeresztes mozgalom számára fejt ki propagandát. Tessely, a helyi újság főszerkesztője védelmébe veszi az igazgatót, mondván hogy a kormányzó Nemzeti Egység Pártja nagytétényi szervezetének alelnöke, és kizárt, hogy szélsőséges mozgalmak mellé álljon. Pusztayt viszont nem sikerült utolérnie a lapnak, így nem ismerjük a véleményét, csak azt tudjuk, hogy a feljelentés valóban megtörtént. A vizsgálatot – egyházi kézben lévő iskoláról lévén szó – a Székesfehérvári Püspökség folytatja le, de nem a barossi, hanem az anyaközségi iskolagondnokság vezetője van megbízva az ügy felgöngyölítésével. A vizsgálattal és a feljelentéssel összefügghet, hogy a következő tanév elején Pusztayt áthelyezik Kispestre, és – a hivatalos indoklás alapján takarékoskodás miatt – vitéz Barotányi Ferenc veszi át a helyét, akit aztán hamarosan Kántor Imre követett.
Olvasnivaló:
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése