Aktív férfiak, és a mögöttük álló nők

November 20.: Előadás a könyvről Cziffra-házban

December 14.: KÖNYVBEMUTATÓ. 

Részletek hamarosan... 

A Történeti Kollégium kétévenkénti konferenciájának témája ebben az évben a társadalmi nem, a gender volt. Ez alkalomból (csak hogy ne legyünk babonásak) 13 előadás hangzott el egyetemi oktatók, doktoranduszok és hallgatók részéről. A különböző korszakok és témák mellett szóba került a Baross Gábor-telep is, pontosabban a harmincas évek helyi "elitje" genderszemmel - tehát a férfiak és nők kapcsolata volt az érdekes. Mit lehetett kihozni ebből a témából?

Először is, tisztázzuk azt, hogy mit értek helyi elit alatt - legalábbis, ebben az előadásban. Mivel személyekkel szerettem volna foglalkozni, le kellett szűkíteni a kört, amit részben már a források is megtesznek, hiszen nincs mindenkiről egyformán anyag - bár pont a harmincas évek egy viszonylag jól dokumentált időszak. Végül hat feladatkör ellátói kaptak helyet az aktivitás alapján meghatározott helyi elitben: a Hungária Gumigyár igazgatója (Sólyom Barna Zoltán), az iskola igazgatói (v. Pusztay János és Kántor Imre), a telepen szolgáló papság (őket egy lendülettel át is lehet ugrani, hiszen a különböző nemekhez való viszonyuk igencsak szabályozott: férfiak, feleség nélkül), az egyházközség világi elnökei (Hasek Géza és Kovordányi Sándor), a Templomépítő Egyesület elnökei (Hasek Géza és Halmos Gusztáv), valamint a Polgári Kör elnökei (Vucsenik István, v. Pusztay János, Dr. Kesselyák Adorján).

Az első, ami feltűnik, az az, hogy mindenki férfi a listán, pedig ez nem törvényszerű. Egyszerűen alig van hely a nőknek. Van, akinek nem is tudunk a feleségéről! Ez abból fakadhat, hogy a korban még fokozottabban érvényesült a hagyományos munkamegosztás: az asszony feladata a gyereknevelés, a ház rendbentartása volt. Ebben a világban a társadalmi aktivitás jelentős részben férfi privilégium volt, a Gömbös-kormány például így nézett ki:

A Gömbös-kormány. Forrás: www.almavarybabary.tumblr.com

Ehhez képest a Polgári Kör haladó szellemiséget képviselt ebben a tekintetben, mert már 1929-ben is volt két nő a vezetői között. Összehasonlításképpen említhetném, hogy az EU frissen megalakult bizottságában a 28 székéből kilencet nők foglalnak el. 

Mi az, ami elsőre nem látszik a nevekből? Például a foglalkozásuk, végzettségük nem látszik, úgyhogy súgok: az iparos Vucsenik Antalt kivéve mindannyian értelmiségiek, ráadásul igen erős pedagógus-túlsúly van, aminek csak részben az oka az iskolaigazgatók jelenléte. Pusztay duplázik, iskolaigazgató és a Polgári Kört is vezeti, de Halmos bácsi is nyugdíjas pedagógus. Kesselyák és Sólyom B. a pedagógusoknak egy különleges rétegét képviselik, úgy ugyanis elsősorban tudósok, és egyetemen is tanítanak. Kovordányi nyugdíjas tisztviselőként aktívkodott az egyházköségben, Hasek meg építészként szakmailag is értett a templomépítés előkészítéséhez. 

Egy barossi osztály 1932-ből, középen a tanítónő, Fehér Margit. 

Ami még kevésbé látszik a névből, az a feleségek tevékenysége. Nem tehetem meg, hogy ezen a ponton ne szóljak a nőkhöz: Kedves Hölgyek! Ha a harmincas évek helyi vezető figurái mellett próbálnátok elképzelni az életeteket, akkor kezdjétek azzal, hogy beiratkoztok a tanítóképzőbe! - ugyanis az összes feleség, akiről tudunk, tanítónő. Az igazgatók felesége a beosztottjuk is, de a gyárigazgató vagy egy elnök sem adhatta alább. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a nők számára az értelmiséghez tartozás egyik legegyszerűbb módja volt a tanítónői szakma választása, a művelt férfiak számára pedig imponálhatott a művelt feleség. 

Nem állítom, hogy messzemenő következtetéseket lehetne ebből a bejegyzésből levonni, de helyi szinten, azt hiszem, érdekes eredményekre vezetett ez a kis utánanézés.