Polgári Kör: A barossi iskola megalapítása

Koszorúzás a Baross-emléktáblánál 2012-ben. (Forrás: barossiskola.hu)

Ha valaki bemegy az iskolába, akkor a főkapu melletti lépcsőnél feltűnik neki az iskola alapításának 75. évfordulójára emlékező tábla 2000-ből. (Amúgy a sors játéka, hogy ebben az évben a 4. A osztály lelkes kisdiákja voltam.) Teljesen beleillik ebbe a hagyományba az iskola 80. születésnapjára kiadott kötet 2005-ben, ami tartalmaz egy, az iskola történetéről szóló fejezetet is. És itt kezdődnek az ellentmondások. Az iskola története ugyanis 1911-ben indul, tehát immáron túl van a 100. évén. Az alapítás a Polgári Körhöz kötődik, ami valahol igaz is, viszont az már erős túlzás, hogy a Kör valóban gondoskodott  az anyagi háttérről.

Mi az, amit az elsődleges források alátámasztanak, és mi az, amit nem? Ebben a bejegyzésben megpróbálok egy kicsit helyretenni néhány évszámot az iskola története kapcsán. (Teljes bejegyzés)

Polgári Kör. Az első évek: célok és feladatok

A Donát-hegyi emlékhely, még az országzászló
és a Trianon-emlékmű előtt. Forrás: Kerub

Baross Gábor telepen hagyományosan az egyik legmeghatározóbb csoport a Polgári Kör. Nem csak a telep első egyesülete, vagy a mai XXII. kerület első Polgári Köre címmel büszkélkedhet, de több, mint száz éve működik és (a kommunizmus miatti kényszerű megszakítás ellenére) máig aktív formálója a helyi közéletnek. Hozzájuk kötődik a Baross Gábor szobor az I. utca sarkán, a Donát-hegyi emlékhely kialakítása, a Kőbányász park létrehozása, és több emléktábla elhelyezése a telepen: az első iskola, az első orvos, az alapító családok, a Don-kanyar és az 1956-os forradalom barossi áldozatairól emlékeznek meg ezek az emlékhelyek. 

No de mégis: mire érdemes emlékezni? Mire fel ez a sok emléktábla, emlékhely? És mi maradt ki? Új sorozatomban a Polgári Körrel foglalkozom. (Teljes bejegyzés)

Shvoy püspök és a kötélpálya Barosson. Képelemzés.

A mai napon egy képről lesz szó. "Csak egy fotó?" - kérdezik sokan. Igen, csak egy fotó. De nem is akármilyen! Hosszan lehetne beszélni arról, hogy ki és mi szerepel ezen a nyolcvan éves képen, amit a templomszenteléskor (1933. szept. 3) készítettek. 

Először lássuk a képet! Ki mit lát rajta? 

Forrás: Párkányi, 1958

A kép a templomszenteléskor készült, középen Shvoy Lajos püspök látható rajta, körülötte pedig az ünneplő közönség, az egyházközség tagjai, vezetői. Először az általam felismert személyeket mutatom be, utána pedig a háttérben látható ház és állvány kerül terítékre. (Tovább)

Lakópark Nagytétényben: kezdetek Baross Gábor-telepen

Nemrég került a kezembe egy igen értékes és érdekes térkép, ami Baross Gábor-telep felső részét ábrázolja, méghozzá 1908-ban. A térképen fel vannak tüntetve az épületek és a már eladott telkek esetében a tulajdonos neve is, így egy igencsak értékes forrással állunk szemben. Ebben a bejegyzésben azonban nem a térkép, hanem a mellé írt kis szöveg kerül a középpontba. Így hangzik: (Teljes bejegyzés)

Sír a templomban: Stádinger Borbála élete

A villa egy képeslapon

A holnapi Halottak Napja alkalmából az egyetlen olyan személyről szeretnék megemlékezni, akinek földi maradványai a templomban nyugszanak. Imre Lajosné sz. Stádinger Borbála sírjára azt írták a torony építésekor, hogy "templomunk jótevője," és sokan minden vasárnap elmennek a sírja előtt, mégse ismert a neve. 

Az ő személye azért is fontos, mert az ő életéből írtam az első OTDK dolgozatomat, és ezáltal ismertem meg személyesen Imre bácsit. (Teljes bejegyzés)

Interjú Bizzer Pállal

Újra forrással jelentkezem, ráadásul olyannal, ami kötődik a szombati sétához is. A Nagytétényi újság Bizzer Pállal, a barossi hitoktató atyával készített interjút 1935-ben. A szöveg nem csak az egyházközség korabeli működésébe enged bepillantást, hanem a Nagytétény és a telep közötti viszonyra is utal az interjúalany. A templomot ekkor még nem tekintették késznek, hiszen - bár két éve fel volt szentelve - csak az építkezés első üteme valósult meg, a torony és a hozzá kapcsolódó bővítések csak a világháború után készültek el. (Teljes bejegyzés)

A harmadik kocsma Barosson

Interaktív séta Baross Gábor-telepen! A részletekért görgess lejjebb! 

A kép illusztráció! Forrás: kony.network.hu

A most következő forrást igen fontosnak találom, méghozzá azért, mert leírja, hogy Nagytétény elöljárósága hogyan viszonyult Baross Gábor-telephez. Ekkor még egyértelműen nyaralótelepnek tekintik, de már jelentős Baross állandó népessége is. Az italmérés, tehát a kocsma pedig mint a telep fejlődésének fontos velejárója jelenik meg a hivatalos diskurzusban, és el is határozzák, hogy engedélyeznek egy harmadik kisvendéglőt a telepen. Feltehetőleg ezzel a Traupmann-családot hozták pozícióba, mert ekkortájt ők nyitottak vendéglőt, de közvetlen bizonyítékot nem tudok felhozni.

Amire még rá szeretnék mutatni, az a végső szavazás szoros volta. Egy szavazaton múlott az újabb barossi kocsma léte! Kíváncsi lennék, hogy vajon milyen törésvonalak mentén folyt a vita: a telepről volt szó? Vagy az italmérések erkölcsi sikeréről beszéltek a képviselők? Vajon ki miben volt érdekelt? Mostantól pedig beszéljen a forrás maga! (teljes bejegyzés)