Lechner 100: Templomépítés az ötvenes években

Kismarty-Lechner Jenő
Forrás: Historia Domus

Megjelent a Baross Gábor-telep történetéről szóló könyv! Ha érdekel, keresd Sztavropulosz Sztoiriszné Böbét, (+3670-432-6556), és személyesen egyeztethetsz vele a részletekről!

Ki az a Kismarty-Lechner Jenő? 

A Lechner-család legismertebb alakja Lechner Ödön, aki szerte az országban tervezett épületeket, templomokat - őt és műveit azt hiszem, nem kell bemutatni, bemutatják helyettem mások. Arról azonban kevesebben tudnak, hogy Ödönnek volt egy festő bátyja, akinek az fia nem saját apja foglalkozását vitte tovább, hanem a nagybácsi szakmáját követte. (Úgy tűnik, a családban "keresztbe" öröklődtek a szakmák, mert ifj. Lehner Ödön pedig festő lett.) (...)

Egy építészdinasztia Barosson

Ha többet szernél tudni a templomról és Kismarty-Lechner Jenőről, akkor a Lechner 100 cikksorozathoz tartozó bejegyzésért katt ide! 

Június 14-én, szombaton délután öttől helytörténeti séta lesz Baross Gábor-telepen! Mindenkit szeretettel várunk! Részletek itt! 

A Baross Gábor-telepi templom már felszentelésekor sem volt kész, és úgy is maradt egészen a második világháború végéig. Ekkor az egyházközség elég anyagi erőt érezett magában az építkezés (khm...) folytatására, ezért Magdics Imre, aki pár évvel később már plébánosi rangban vezette a barossi híveket felkérte Kismarty-Lechner Jenőt, Lechner Ödön leszármazottját, hogy készítsen terveket és árajánlatot a templom kibővítésére - toronyépítésre, nagyobb kórusra, belső átalakításra. Az átalakítás igencsak elhúzódott, csak 1958-ra lett kész a kívülről máig változatlan, új templom. A belső térben azóta kisebb átalakítások mentek végbe, legnagyobb mértékben talán a zsinat után.

Alább a templom tervezőjének, Kismarty-Lechner Jenőnek a visszaemlékezését olvashatjátok, amit 1958-ban jelent meg a Historia Domusban. Ír a kereszthajó tervéről, a torony és a templom közötti résről, arról, hogy hogyan vonta be testvérét és hogy mikor játszott a püspök pincért. A forráson csak a magánhangzók hosszúságát változtattam, ahol kellett, egyébiránt teljesen betűhű. A szöveg mellett a képek forrása is a Historia Domus. (...)

A történelem sodrában. Újabb séta!

Megérkezett az készülő kötet szerkesztett változata! Még van vele munka, de a messzeségben már dereng a könyvkiadás rögös útjának a vége. Mindeközben meg kell állapítanunk, hogy itt a nyár, újra sétaidő van, aminek a kihasználására egy mobil történelemórát javaslok Baross Gábor-telepen, A történelem sodrában címmel: ezúttal azt idéznénk fel, hogy hogyan kapcsolódik a telep története ahhoz, amit a történelemkönyvekből megtudhatunk. (...)

Kistétény képekben. Előadások Budatétény történetéről 2.

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

Holnap lesz Dindi István Nagytétény az 1940-es években című könyvének a bemutatója. Mindenkit szeretettel vár a Nagytétényi Polgári Kör!  Részletek a képen. 

A Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál keretén belül a Klauzálházban tartott előadást a múlt héten Sarnóczay György, aki Budatétény történetéről hozott képeket, és mesélt róluk. Már a koncepció is tetszetős: az előadás statikus műfaj, könnyen elterelődik az ember figyelme, de ha egy hatalmas képet tesznek az orrod elé, akkor azért nehezebben kalandozol el, könnyebb követni az eseményeket, és jobban át is látod, hogy miről van szó. A hátrányáról is szót kell ejtenünk, ugyanis előfordul, hogy elég töredezett lesz az előadás, de azt gondolom, hogy ez a zömmel kerületiekből álló közönséget nem zavarta, mert minden utcát ismernek, és amúgy is enyhítette ezt a hatást, hogy szépen felépített prezentációról beszélünk, és az előadásmód is közvetlen volt. Az előadó volt olyan kedves, és rendelkezésemre bocsátotta a prezentációt, amit ezúton is köszönök! (...) 

Előadások Budatétény történetéről 1.

A kistétényi kápolna (Forrás: Fortepan)

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

A közelmúltban több előadást is hallhatott az érdeklődő Kistétény-Budatétény történetéről, ezek közül szeretnék kettőt kiemelni teljesen szubjektív szempontok alapján: ezekre az előadásokra tudtam elmenni. Az első előadáson készített jegyzeteim alapján írtam ezt a bejegyzést, tehát nem jártam utána az adatoknak, hanem egyszerűen átvettem olyan emberektől, akik évek, évtizedek óta érdeklődnek ezen kerületrész iránt (is). A második előadásról a következő heti bejegyzésben lesz szó. (...) 

Anyák napja

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

"Van gyönyörű kultúránk és ünnepeink, ne vegyük át az olyan angolszász ünnepeket, mint a Halloween vagy a Valentin-nap!" - mondják sokan. Nem szeretnék ezekről pro és kontra érvelni, csak megjegyzem, hogy állítólag az Anyák napja is angolszász ünnep: Angliában kezdték ünnepelni, majd Amerikában is megismerték, és csak az 1920-as években került Magyarországra, mára pedig már bevett ünneppé vált. (...)

Zsidók Nagytétényben: Ortodoxok és neológok vitája

A nagytétényi zsinagóga belseje.
(Forrás: Magyar Zsidó Levéltár adatbázisa)

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

Tudunk arról, hogy a Baross Gábor-telepen élők között igen hamar felmerült annak a gondolata, hogy közigazgatásilag nem Nagytétényhez kéne tartozni, hanem önálló községet alapítani, vagy Budatétényhez csatlakozni. Belegondolva állhatott is egy példa előttük, mégpedig Kistétény esete, ami a telep alapítása előtt, még belátható időn belül, 1873-ban vált önállóvá. Mikor eljutottam idáig a gondolatmenetben, elhatároztam, hogy utánajárok annak, hogy hogyan lett önálló Kistétény. Első nekifutásra a Pest Megyei Levéltárban próbálkoztam a járás és a megye irataival, de sajnos nem voltak meg azok az iratok, amik kellettek volna nekem, találtam viszont valami mást: ugyanebben az évben a nagytétényi zsidókat a felekezeten belüli ellentétek tartották lázban. A per viszonylag szövevényes, és még csak az elején tartok a feldolgozásának, így nem is tudom, hogy mi lesz a vége. Egy jegyzőkönyvet azonban közlök, amiből kiderül az alapfelállás, a probléma kirobbantó oka, bár úgy sejtem, hogy a temetkezés kérdése marginális, a lényeg a két új hitközség közötti viszony rendezetlenségében rejlik. (...)