 |
| A nagytétényi zsinagóga belseje. (Forrás: Magyar Zsidó Levéltár adatbázisa) |
Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!
Tudunk arról, hogy a Baross Gábor-telepen élők között igen hamar felmerült annak a gondolata, hogy közigazgatásilag nem Nagytétényhez kéne tartozni, hanem önálló községet alapítani, vagy Budatétényhez csatlakozni. Belegondolva állhatott is egy példa előttük, mégpedig Kistétény esete, ami a telep alapítása előtt, még belátható időn belül, 1873-ban vált önállóvá. Mikor eljutottam idáig a gondolatmenetben, elhatároztam, hogy utánajárok annak, hogy hogyan lett önálló Kistétény. Első nekifutásra a Pest Megyei Levéltárban próbálkoztam a járás és a megye irataival, de sajnos nem voltak meg azok az iratok, amik kellettek volna nekem, találtam viszont valami mást: ugyanebben az évben a nagytétényi zsidókat a felekezeten belüli ellentétek tartották lázban. A per viszonylag szövevényes, és még csak az elején tartok a feldolgozásának, így nem is tudom, hogy mi lesz a vége. Egy jegyzőkönyvet azonban közlök, amiből kiderül az alapfelállás, a probléma kirobbantó oka, bár úgy sejtem, hogy a temetkezés kérdése marginális, a lényeg a két új hitközség közötti viszony rendezetlenségében rejlik. (...)
Tudunk arról, hogy a Baross Gábor-telepen élők között igen hamar felmerült annak a gondolata, hogy közigazgatásilag nem Nagytétényhez kéne tartozni, hanem önálló községet alapítani, vagy Budatétényhez csatlakozni. Belegondolva állhatott is egy példa előttük, mégpedig Kistétény esete, ami a telep alapítása előtt, még belátható időn belül, 1873-ban vált önállóvá. Mikor eljutottam idáig a gondolatmenetben, elhatároztam, hogy utánajárok annak, hogy hogyan lett önálló Kistétény. Első nekifutásra a Pest Megyei Levéltárban próbálkoztam a járás és a megye irataival, de sajnos nem voltak meg azok az iratok, amik kellettek volna nekem, találtam viszont valami mást: ugyanebben az évben a nagytétényi zsidókat a felekezeten belüli ellentétek tartották lázban. A per viszonylag szövevényes, és még csak az elején tartok a feldolgozásának, így nem is tudom, hogy mi lesz a vége. Egy jegyzőkönyvet azonban közlök, amiből kiderül az alapfelállás, a probléma kirobbantó oka, bár úgy sejtem, hogy a temetkezés kérdése marginális, a lényeg a két új hitközség közötti viszony rendezetlenségében rejlik. (...)
Jegyzőkönyv
felvétetett Pest megye Pilisi alsó Járás Szolgabírája által Tétény községében Julius hó 20án 1873dik évben. (...)
Mely alkalommal alulírt Sárósi (?) szolgabíró Tétény községben megjelenvén, 1609/873 sz. alatt történt beidéztetésük következtében személyében megjelent Bl...r Jakab orthodox hitközségbeli panaszoskérdő, - és Spitzer Márk neológ hitközségbeli panaszlott elöljárók előtt alulírt eljáró szolgabíró kijövetelének ezért okát kellő szóval előadatván a panaszoskodó hitközség elöljáróságának panaszkérvényét felolvasva panaszlott neológ hitközség elöljáróját Spitzer Márkot a panaszlevélben előadottak ellenébenni maga igazolásár hívta fel: - ki is a következőket adta elő: ugyan is: az ezeknek előtte Tétény községében volt egy izraelita hitközség Chevra Kadischát (temetkezési egyletet) állított fel; - mely úgy a gazdag mint a szegény hittársát egyforma rituális szertartással mely a halott megmosdatása és fehérbe öltöztetéséből állott temette el; ezen temetkezési egyletbe mindegyik hittársa évenként meghatározott (összeggel) járult és járul mostanáig és mindegyik, - az izr. Orthodox kivételével kik az időktől fogva mióta az egységes hitközségből kiváltak ezen egyletbe egy k(rajcár?)t sem fizettek mellynél fogva ők fizetni nem akarók, sőt mint akik régibb tartozási hátralékaik fizetését is megtagadták az egyletből kilépetteknek tekintettek; annál fogva nem teljesítette az egylet Sterbaum (?) Katalin orthodox hitközségbeli izr(aelita) nőnek eltakarítását a panaszoskodó által követelt rituális szertartást sem; mivel a nevezett nőt nem tekintette az egylethez tartozónak; - azonban tagadta, hogy a közös temetkezési helyet megtagadták volna tőlük, - melyet azon körülmény is igazol, hogy panaszlott községi szolgákkal ásatót kért az elhunytnak, és temettette azt el: mert hogy annak eltemetését saját orthodox hitközségbeli felekezetei tőle megtagadták. - így állván a dolog panaszkérdők jogtalanul követelték azon egylettől a szertartás és temetés teljesítését melyek fenntartásához járulni nem akartak.
Az itt fentebb előadottak ellenében a panaszoskérdők részéről az adott elő; - hogy tagadják, hogy ők elválásuk alkalmával a Chevra Kadischából is kiléptek volna, mert az éppen hogy az ő elődeik, mint a panaszlottak elődei; - és úgy a panaszoskérdők, mint panaszlottak állították fel, és fizették az annak fenntartására szükséges évi összeget, és fizettek volna most is, ha tőlük kérték volna, sőt kéretik ma is azonnal mihelyt velük tudatva lett hogy mennyi a fizetendő összeg; annál fogva jogosan követelhetik a Chevra Kadischa rituális eltakarítását halottjaikon, mivel az közöttük közös napon (alapon?) maradt fenn elválásuk.
Minthogy azonban ez uttal sem egyikük sem másik fél fentebb előadottait okmányokkal vagy tanukkal igazolni képes nem volt, jelen ügy tárgyállása egy később jóelőre tudatandó határnapra alulit eljáró SzBiro által elnapoltatik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése