Előadások Budatétény történetéről 1.

A kistétényi kápolna (Forrás: Fortepan)

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

A közelmúltban több előadást is hallhatott az érdeklődő Kistétény-Budatétény történetéről, ezek közül szeretnék kettőt kiemelni teljesen szubjektív szempontok alapján: ezekre az előadásokra tudtam elmenni. Az első előadáson készített jegyzeteim alapján írtam ezt a bejegyzést, tehát nem jártam utána az adatoknak, hanem egyszerűen átvettem olyan emberektől, akik évek, évtizedek óta érdeklődnek ezen kerületrész iránt (is). A második előadásról a következő heti bejegyzésben lesz szó. (...) 

Garbóci László 30-40 ember előtt mesélt a budatétényi kápolnában május 4-én magáról a kápolnáról. Többen nem is nagyon fértek volna be az épületbe, így is kiszorultak páran. A közönség korban is reprezentálta a kerületet: az idősebbek mellett több fiatal arcot is látni lehetett, úgy tűnk, az kápolna épülete bennük is felkeltette az érdeklődést. Az előadás adatgazdag és követhető volt, és alapvetően az épülettel foglalkozott, helytörténeti szinten Az előadás idejét megduplázták a kérdések, kiegészítések Klauzál Gáborral, Budatétény történetével, vagy akár Szent Donát alakjával kapcsolatosan.

Az épületet 1780-ban építették, és ebben kapott helyet a környék első iskolája is. Az építők az Ingolstadtból és környékéről Téténybe érkező svábok voltak, és németül folytak a szertartások is. Előző hazájukból származhat a kápolnamennyezet korabeli díszítése, mely az égboltot ábrázolta. Sajnos ma már nem látszik ez a festés. Az oltár két oldalán egy Szent Donát szobor látható, aki igencsak népszerű volt a környéken, lévén a borászok védőszentje. A szobor legalább 150 éves, ahogy feltételezhetően az oltár túloldalán álló párja is. A katonaalak máig nem tudjuk, hogy kit ábrázol.

Ezen épület falai között volt a közelben lakó Klauzál Gábor esküvője, talán ez a legnagyobb pillanata az épületnek. Az első felújítás, aminek idén van 100. évfordulója 1914-ben volt, két évvel az után, hogy megépült a Szent István templom a községben. A munkálatok költségeit közadakozásból teremtették elő, az adományozókról emléktáblák emlékeznek meg a bejárat melletti bal oldalon. A Klauzál Gábor név ez esetben már nem a reformkori államférfit, hanem unokáját jelöli, valamint érdemes kiemelni a tehetős fogorvos, Popiel Dénes nevét is. Ekkor bontották le az oldalsó, iskolaként szolgáló toldalékot, és került a szentély mögé az új sekrestye.

A kápolna régen, de ugyanakkor bokrokkal, mint ma. (Forrás: budapestcity.org)

A világháborúk után, a hatvanas években az időközben megalakuló XXII. kerület vezetésében felmerült a kápolna elbontása, de - mivel ekkorra műemléki védettséget élvezett az épület - ezt szerencsére elvetették. Az újabb felújításra csak a rendszerváltás után került sor, 1992-ben. Ez az az év, amikor a fából faragott bajor madonnás relief-et, amit a kommunizmus alatt rejtegetni kellett és az első telepesek hozták magukkal, az újraszentelés előtti éjszakán ellopták, és máig nem került meg.

Máig van egyházi élet a kápolnában, minden vasárnap este fél hétkor van szentmise. A kápolna története amúgy azért is érdekes, mert annak korai szakaszáról nem sokat tudunk, ahogy - amennyire rálátok Budatétény történetére - a környékének történetét is alig ismerjük.