Megkérdezni az ismerőst - interjúk Baross Gábor telepről

Mi az, amit leírsz? Mi az, amit leír az ember általában? Egyáltalán, miért ír az ember? 

Általában azt írod le, amit fontosnak tartsz, vagy amit nem tudsz megjegyezni. Iratok meg a bürokrácia útvesztőiben keletkeznek, ritka az olyan fogás, hogy megmarad valakinek a naplója vagy a levelezése. Akkor most képzeld el, hogy valaki megpróbál képet alkotni rólad csak az iratok, meg esetleg néhány fénykép alapján. Mennyire kap reális képet? Megtudja, hogy mikortól van jogosítványod, hogyan érettségiztél, mekkora a villanyszámlád, hogy egyszer kiraboltak és hogy milyen szerződést kötöttél a munkáltatóddal. Ismeri a szemed színét, az arcvonásaidat egy fényképről. Mit tud rólad? Semmit. Sokkal többre megy, ha megkérdezi a barátaidat, ismerőseidet. Vagy csak megnézi a facebookodat. (Teljes bejegyzés)

Barossról Amerikába 2.

A múlt héten bemutatott cikk második felében Falusy Nándor leírja a világháború utáni Magyarország helyzetét, és családjának tragikus sorsáról is beszámol. A cikkben nem szerepel, de két könyve is indexre került ebben az évben: a Szent István évi karcolatok és a világháborúról szóló Két év naplója jelent meg az államilag tiltott olvasmányok között. Az Utolsó pohár című verse után a korábban termékeny író, költő  és publicista nem írt többet, kétkezi munkával kereste a kenyerét. (Teljes bejegyzés) 

Barossról Amerikába 1.

Idén március 8-án lesz 68 éve, hogy a Chicago-ban kiadott Az írás című lap közzétette a Barosson élő Falusy Nándor levelét, melyben a háború utáni Magyarország helyzetét és megrázó történetét írja le. Falusy aradi származású újságíró volt, és Független Közgazdaság, majd a Budavidéki Hírlap című lapoknak volt szerkesztője, amíg be nem hívták az első világháborús veteránt a második a magyar hadseregbe. Amerikai barátjának írt levelét szenteste írta, és nem csak a saját életéről, a környék és az egész ország helyzetét is bemutatja. A cikket a szerző leszármazottjának engedélyével teszem közzé, két részletben. A második, személyes vonatkozásokat is tartalmazó cikkrészlet jövő csütörtökön fog megjelenni. (Teljes bejegyzés)

Kis történészi hitvallás Zsámbék kapcsán

Zsámbék, templomrom. Forrás: panoramio.hu

Rövidhír: Tegnap este összeválogattam a képeket a könyvhöz. Közel száz tételesre sikerült a lista, és olyan képek is vannak köztük, amiket még nem láttam publikálva, és színesek is vannak köztük. 

Amiről viszont ma szó lesz, az egy olyan szöveg, aminek semmi köze Baross Gábor-telephez, sőt, a kerülethez sem. Szaktársak, tanárok ajánlották a kutatáshoz Husz Ildikó könyvét, ami a Család és társadalmi reprodukció a 19. században. Történeti-szociológiai tanulmány egy Buda környéki mezőváros társadalmából a családszerkezet változásának tükrében. A tágabb környék stimmel ugyan, mert Zsámbék, amiről ez a könyv szól, nincs messze, a módszer is különbözik, mégis ki szeretnék emelni néhány dolgot belőle. (Teljes bejegyzés)

Baross Gábor-telep nevei

Baross Gábor-telep nevét rikán sikerül helyesen leírni. Itt, a bolgon is előfordulhat - és valószínűleg elő is fordul a régebbi írásokban - a "Baross Gábor telep" kifejezés, sőt, valószínűleg ezzen a legtöbben csak nem is akadnak fel. Sokáig bennem is csak egy kis gyanú volt, hogy itt valami nem stimmel. Pedig ma már (majdnem) minden utcanévtáblán és a BKV mozgó és álló egységein (értsd: buszokon és megállókban) is olvasható a helyes név, de korábban bizony sokszor egészen durva írásmódok is léteztek Baross Gábor-telep rövidítésére. (Teljes bejegyzés) 

A kettévált projekt

Egy nappal később ugyan, mint ahogy terveztem, de újra itt az ideje annak, hogy elmeséljem, hogy eközben pontosan mi is történik velem, illetve hogyan áll a kutatás? Köszönöm szépen, lassan ugyan, de haladgat mindkettő: a könyv és a szakdolgozat is. És igen, van különbség a kettő között. (Teljes bejegyzés)

A Hungária Gumigyár, mint szociális és kulturális intézmény

Meghívó a Gumigyár karácsonyi ünnepségére. (Köszönet a képért Kesselyák Péternek!) 

A Hungária Gumigyár sokáig "rejtőzködött:" sehol nem volt róla használható kép, nincs levéltári fondja (vagy nem tudok róla), pedig igen fontos szerepe volt Nagytétény és főleg Baross Gábor-telep történetében. Az épülete a mai Lidl helyén volt, a telep "aljában." Jelentősége nem csak abban állt, hogy munkát adott többszáz embernek, köztük sok barossinak is

, hanem kulturális jelentősége is volt a gyár Közművelődési Egyesülete révén, amit egy időben a telepen lakó Ambrus Károly vezetett, sőt, sportköre is volt. A gyár 1920-as években épült, igazgatóját pedig Dr. Sólyom B. Zoltánnak hívták, aki - feleségével együtt - nagy népszerűségnek örvendett a munkások között. (Teljes bejegyzés)