2014. március 20., csütörtök

Megkérdezni az ismerőst - interjúk Baross Gábor telepről

Mi az, amit leírsz? Mi az, amit leír az ember általában? Egyáltalán, miért ír az ember? 
Általában azt írod le, amit fontosnak tartsz, vagy amit nem tudsz megjegyezni. Iratok meg a bürokrácia útvesztőiben keletkeznek, ritka az olyan fogás, hogy megmarad valakinek a naplója vagy a levelezése. Akkor most képzeld el, hogy valaki megpróbál képet alkotni rólad csak az iratok, meg esetleg néhány fénykép alapján. Mennyire kap reális képet? Megtudja, hogy mikortól van jogosítványod, hogyan érettségiztél, mekkora a villanyszámlád, hogy egyszer kiraboltak és hogy milyen szerződést kötöttél a munkáltatóddal. Ismeri a szemed színét, az arcvonásaidat egy fényképről. Mit tud rólad? Semmit. Sokkal többre megy, ha megkérdezi a barátaidat, ismerőseidet. Vagy csak megnézi a facebookodat. (Teljes bejegyzés)

Az, akinek az élete (és direkt nincs idézőjelben) érdekel, és szeretnék minél többet megtudni róla, az a Nagytétény községhez tartozó (értsd: 1950 előtti) Baross Gábor telep, és környéke. Ami a rendelkezésemre áll, az a(z amúgy elég hiányos, vagy így "utólag" annak ható) dokumentumhalmaz, ami megmaradt a telepről. Ez persze nem kevés, sőt, vannak olyan dolgok is, amik szerintem sokaknak meglepetésként hatnak, de a telep életéről keveset árul el. Ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálom felkeresni azokat, akik ismerték ezt a "régi" Barosst. Elkezdtem telefonszámokat és neveket gyűjteni, időpontot kérni, és jegyzetfüzettel felszerelkezve kérdezni, történeteket hallgatni, élettörténeteket lejegyezni, és ezek alapján megismerni azt a az élő Baross Gábor-telepet, nem csak azt, ami a papírokon megmaradt. 
Korábban már volt egy ilyen próbálkozásom, ami nem járt kellő sikerrel, így újrakezdtem, több forduló után. Eddig öt interjú készült, és már most vannak tanulságok. Látszik, hogy mit gondoltak az emberek a telepről és az itt élőkről, kirajzolódnak csoportok, korosztályok, és különleges sorsok. A történész általában papírhalmok között található meg, de szerencsére pár évtizede megjelent az oral history, ami sokat kölcsönöz a néprajzból, vagy a kulturális antropológiából is. 
Adatmentés folyik: olyan időszakról beszélünk, amire csak kevesen emlékezhetnek. Az ötvenes években volt egy néprajzi kutatás "Nagy-Budapest" témában, amikor is a frissen a fővároshoz csatolt területek néprajzát próbálták feltárni, de sajnos a XXII. kerület kimaradt a szórásból. Ennek a pótlására sincs lehetőség, pontosabban egyre kevesebb lehetőség van rá. Az 1950 óta eltelt időszakra vonatkozóan pedig nagyjából csak ez a forrásunk van, mert erre az időszakra még nincsenek megnyitva a levéltárak fondjai. 
Mi ez? Programadó írás? Problémafelvetés? Eszmefuttatás? Nem is biztos, hogy be kell sorolni. 

Ha van ismerősöd, ötleted, gondolatod, oszd meg bátran, kommentben, vagy privátban! (barosstori@gmail.com)

Nincsenek megjegyzések: