Baross Gábor-telep nevei

Baross Gábor-telep nevét rikán sikerül helyesen leírni. Itt, a bolgon is előfordulhat - és valószínűleg elő is fordul a régebbi írásokban - a "Baross Gábor telep" kifejezés, sőt, valószínűleg ezzen a legtöbben csak nem is akadnak fel. Sokáig bennem is csak egy kis gyanú volt, hogy itt valami nem stimmel. Pedig ma már (majdnem) minden utcanévtáblán és a BKV mozgó és álló egységein (értsd: buszokon és megállókban) is olvasható a helyes név, de korábban bizony sokszor egészen durva írásmódok is léteztek Baross Gábor-telep rövidítésére. (Teljes bejegyzés) 

A magyar helyesírás szerint "ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot." Esetünkben a földrajzi köznév a "telep," előtte pedig egy tulajdonnév áll, ráadásul a tulajdonnévnek is két része van, ami sokakat megkavarhat. Egybe? Külön? Kötőjellel? Hol a kötőjel? Általában az emberek ilyenkor a saját hallásukra apellálnak, és megpróbálják érzés szerint leírni az adott szót. Az érzések azonban változnak, így lehetséges az, hogy az iskolai anyakönyvben az intézmény látszólag sokszoros névváltáson ment keresztül: egyik osztály a Baross Gábor telepi iskolába jár, a másik a barossgábortelepibe, a harmadik pedig a Baross-Gábortelepibe. Az, hogy az iskola nagytétényi vagy az iskolanév első tagja a "Nagytétény" szó, szóra sem érdekes, láthatóan az éppen aktuális kitöltő kéz saját döntése.

Baross Gábor-telep már első említésekor sem szerepelt helyesen, kimaradt a kötőjel, a reklámhoz pedig idézőjelbe tették a jeles államférfi nevét ("Baross Gábor" telep). A helyesírási szabályok nem változtak az utóbb száz évben, mutatnak rá a képeslapok: ugyanis a nem holmi szűk kör számára készülő közgyűlési jegyzőkönyvben vagy padláson őrzött térképen lévő feliraton, hanem a köznek készülő iratokon, a képeslapokon képesek volt helyesen leírni a telep nevét.

A Polgári Kör neve a Nagytétényi Újságban.

A Polgári Kör iratai közt kutakodva arra juthatunk, hogy valójában csak az a lényeg, hogy "Baross" legyen, és hogy "telep." Az elöljáróságnak írt levélben önmaguk meghatározásaként először csak a kötőjel kerül rossz helyre (Baross-Gábor telep), aztán már le is rövidül a formula (B-G-telep), a keltezésnél pedig egyszeűen már csak Barosstelep szerepel. A túl sok és bizonytalan helyű kötőjel elbizonytalaníthatta őket, mert a pár évvel későbbi tablón  - biztos, ami biztos - minden kötőjelet mellőztek.

Tabló a Polgári Körről, kötőjel nélkül.

Van valakinek tippje a felső sorra? 

A kötőjelek és rövidítések problémáján túl sem volt mindig egyértelmű, hogy hogyan is hívják ezt a területet. A kistétényi anyakönyvekben száz éve még a Baross liget kifejezés volt divatban, de találkozunk a Baross-telep kifejezéssel, sőt, a figyelmes szemlélő ma is beleakadhat a XV. utcában a "Baross uj telep" feliratú házszámtáblába. A legdurvább változatokat a Polgári Kör tagjai kreálták mesterségesen, mivel a MÁV szerint túl hosszú neve volt a telepnek ahhoz, hogy kiférjen egy megállótáblára, így egy rövidebb változatra volt szükség. Így született egy vita a Nagytétényi Újságban, és a következő nevek: Barosszug, Barossfelvég, Barosskőhegy, Barosshegyhát, Barossremény, Barossfalva.

Barosstelep vasúti megálló. Csak az ezredforduló után valósult meg. (Forrás: index.hu)

Manapság többször hallani, hogy "Barosson" történt valami, vagy valaki "barossi." Ezzel nincs is semmi baj, értjük mi, hogy miről beszélünk, sőt, valójában az elnevezés lényege maradt meg: Baross Gábor neve, úgy tűnik, időtállónak bizonyult, sem felülről, sem alulról jövő szerveződések nem fogtak ki rajta. Weisz Gyula (már ha tényleg ő találta ki a nevet) büszke lehet magára.