Egy nappal később ugyan, mint ahogy terveztem, de újra itt az ideje annak, hogy elmeséljem, hogy eközben pontosan mi is történik velem, illetve hogyan áll a kutatás? Köszönöm szépen, lassan ugyan, de haladgat mindkettő: a könyv és a szakdolgozat is. És igen, van különbség a kettő között. (Teljes bejegyzés)
A könyv főleg azoknak készül, akiket érdekel az, hogy milyen lehetett az élet a XX. század első felében egy olyan helyen, mint Baross Gábor-telep. E miatt az olvashatóság és a mesélhetőség játszik benne nagy szerepet, a cél tehát az, hogy az olvasó megértse, hogy mi történt, és sikerüljön úgy tálalnom, hogy aztán tovább is tudjon mesélni egy-egy történetet. E mellett persze elrejtettem olyan részeket is a szövegben, amit egy helytörténész nem biztos, hogy kifejtett volna, de azt gondolom, hogy csak Baross Gábor-telepet nézni olyan, mintha egy világháborút akarnánk megérteni egy buszmegálló segítségével: irodalmi próbálkozásnak szép. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg erről a Baross mellett fekvő, jelentéktelen településről sem, ami azért hatott talán a barossiakra is, és Budapestnek hívják, és ez még csak az első lépések egyike a perspektíva kibontásához!
A szakdolgozat két elméleti fejezettel fog kezdődni. Ezek majdnem teljesen kimaradtak a könyvből, sőt, még nincsenek is készen, hiszen ezek azoknak készülnek, akik nem, vagy nem csak Baross Gábor-teleppel akarnak foglalkozni, és nem jönnek zavarba, ha a harmadik elméletet olvassák az oldalon. Szóval: ezekkel a kezdőfejezetekkel nehezen lehetne azért könyvet eladni.
A két kezdőfejezet egyébiránt az identitásról és Budapest agglomerációjáról szól, amik szépen rámutatnak arra is, hogy mire szeretném kifuttatni a dolgozatot: a Budapest körüli, lakóhely alapján szerveződő közösségekről, helyi öntudatról lesz szó benne, amit Baross Gábor-telep példáján fogok bemutatni.
Hol tart hát a munka? Mikor lesz kész könyv és szakdolgozat? Az előbbinek bizonytalan az időpontja, az utóbbi viszont egészen pontosan meg tudom mondani: április 15-én már biztosan a Tanulmányi Osztály kezében lesz a dolgozat, de remélem, hogy már pár héttel korábban is leadható lesz. A könyv pedig jelenleg szerkesztőnél van, folynak vele az utómunkálatok, de korai lenne még megbecsülni, hogy pontosan mikor lehet kézbe venni.
Mi hiányzik még a szakdolgozathoz? Először is: a két bevezető fejezet. Ezekhez van anyagom, de nem elég, úgyhogy mostanság könyvtárakba járok, és arról olvasok, hogy mások mit írtak erről. A másik forráscsoport a levéltárakban őrzött iratok. Az utóbbi időben elkezdtem utánajárni annak, hogy Budatétény milyen körülmények között lett önálló, de sajnos úgy tűnik, hogy igen kevés forrás vagy írás foglalkozik ezzel a témával. Van már kikért iratom, jövő héten megyek érte a levéltárba, ha jól sül el, akkor még bejegyzés is lehet belőle, vagy akár konferenciaelőadás. Ezen kívül pedig legutóbb a barossi iskola anyakönyvei leptek meg létükkel, de a feldolgozásuk még várat magára.
A harmadik, és igen fontos csoportja a forrásoknak az ember elmékezet. Elindult már egy projekt ilyen irányba, de sajnos igen gyér eredménnyel zárult. A szakdolgozathoz viszont fontos lenne az interjúzás, úgyhogy a következő hetekben remélem, sikerül a kutatásnak ezt az irányát is beindítani.
A kutatás és az írás mellett egy kutatói feladat az előadás is. Tervezek tavaszra egy újabb sétát is, és több konferencián is részt veszek. A héten a Baross Gábor-telepi Polgári Kör nyugdíjas tagozátban tartottam egy rövid prezentációt, ezúton is köszönöm, hogy ott lehettem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése