Vírus és halál: Nagytétényi halotti anyakönyvek a filoxéra idejéből

Nemrég előkerült egy régi dolgozatom, amit öt éve írtam nagytétényi anyakönyvekről egy egyetemi órára - a mostani bejegyzésben ezt fogom összefoglalni. Az anyakönyvekről már írtam korábban (itt és itt), úgyhogy most nem merülök bele abba, hogy mi is ez pontosan, úgyhogy térjünk is rá arra, hogy mi folyt a vizsgált időszakban, 1888 és 1892 közötti Nagytétényben!

Felüti a fejét a filoxéra: egy vég kezdete

Az 1880-as években tomboló filoxéravész jelentősen megváltoztatta a magyar szőlőtermelést és borkészítést: a szőlőket megtámadó betegség miatt fajták pusztultak ki, és borkészítő települések vesztették el megélhetésüket, köztük Nagytétény is. Itt 1881-ben találtak filoxéra által fertőzött szőlőtövet, az évtized végére pedig a szőlőtövek túlnyomó többsége elpusztult.

Szakdolgozat karácsonyra: Lokalitás és társadalom Budapest agglomerációjában: helyi identitás Nagytétény Baross Gábor-telepen.

Kapni

A karácsonyt az Urbanista kezdte, a Palotabarát tollából származó, a könyvet bemutató cikk ugyanis nem csak a blogon, hanem az Indexen is megjelent, ráadásul képpel. Szóval így nézett ki:

A barossi templom az Index főoldalán.
Forrás: index.hu (a hirdetést átalakítottam)

Köszönet érte! A könyvhöz való hozzájutásról bővebben ebben a bejegyzésben írtam, de az oldalsáv tetején is megtaláljátok, e bejegyzés mellett jobbra.

Adni

Karácsonyra nekem is volt egy tervem, ha úgy tetszik, egy ajándék a BarosssBlogtól, ha úgy tetszik, akkor egy adósság törlesztése. Baross történetéről nem csak könyv készült, hanem szakdolgozat is. Sokan kérdezték már tőlem, hogy mi a különbség a kettő között. Most arra szeretnék lehetőséget adni, hogy

Mérföldkő

Mindenekelőtt szeretném megköszönni mindazoknak, akik ott voltak az utóbbi évek helytörténeti előadásain, sétáin, egyéb rendezvényeken, különösen a vasárnapi könyvbemutatón, olvasták (olvastátok) a BarosssBlogot, és valamilyen formában olyan visszajelzést küldtetek, hogy érdemes ezt csinálni, van rá igény! Különösen szeretném megköszönni Imre bácsinak, a könyv producerének és atyjának a munkáját, és jó egészséget kívánok neki, valamint az Önkormányzatnak, hogy anyagi támogatásukkal lehetővé tették, hogy kiadásra kerüljön a könyv! Felsorolni is hosszú lenne azokat, akik egyéb módon, munkájukkal segítették a könyv létrejöttét!

A könyvbemutatóról és az utóbbi idők eseményeiről többen is írtak, ezekből a Rólunk írták menüpont alatt lehet szemezni, a könyvhöz jutásról itt lehet olvasni! 

Hogy kezdődött?

A blog ötlete annak a hatására pattant ki a fejemből, hogy rájöttem arra, hogy Barossról (és valószínűleg

Baross Gábor-telep története a kezdetektől a Budapesthez csatolásig

A címben jelzett kötet mintegy ötszáz példánya a héten megérkezett a Baross Gábor iskolába! Ebben a bejegyzésben le fogom írni, hogy mikor és hogyan lehet hozzájutni. Ezzel kapcsolatban az első és legfontosabb, amit le szeretnék szögezni, az az, hogy a könyvet kereskedelmi fogalomban nem lehet kapni, a Polgári Kör támogatói kapják ajándékba. A terjesztést Sztavropulosz Sztoiriszné, a Polgári Kör Gazdasági Vezetője intézi, őt kell keresni

Vannak, akik már támogatták a Polgári Kört valamilyen átutalt összeggel. Nekik a héten lesz elküldve a kötet, ha valami fennakadás vagy tévedés történik, a lenti elérhetőségen lehet érdeklődni. 

Aki még nem támogatta a Polgári Kört, de esetleg szeretné a könyv reményében, annak három lehetőség áll a rendelkezésére. 

Az első lehetőség a legtürelmetlenebbeknek szól: a lenti elérhetőségeken Sztavropulosz Sztoiriszné, a Polgári Kör Gazdasági Vezetőjét kell keresni, aki valószínűleg a barossi iskolában fogja tudni átadni a könyvet. 

A második lehetőség november 20-án lesz, amikoris a Cziffra-házban Történetek Tétényben címmel lesz egy rendezvény, ahol előadást tartok, és a helytörténeti gyűjteményt is megnézzük, majd remélhetőleg teázással, kötetlen beszélgetéssel zárul az esemény.

A harmadik - és legfontosabb - lehetőség a könyvbemutatón való részvétel 2014. december 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Szent Bernát Házban. Itt remélhetőleg már Imre bácsi is részt tud venni, és kiengedik a kórházból. Garbóczi László helytörténész mutatja majd be a könyvet, és, úgy tudom, hogy Szabolcs Attila országgyűlési képviselő úr is fog néhány szót szólni a megjelentekhez, valamint Karsay Ferenc polgármester úr is részt vesz az eseményen. Mindenkit szeretettel várunk! 

A könyv terjesztésével kapcsolatos kérdések: 

Sztavropulosz Sztoiriszné

+3670-432-6556

Aktív férfiak, és a mögöttük álló nők

November 20.: Előadás a könyvről Cziffra-házban

December 14.: KÖNYVBEMUTATÓ. 

Részletek hamarosan... 

A Történeti Kollégium kétévenkénti konferenciájának témája ebben az évben a társadalmi nem, a gender volt. Ez alkalomból (csak hogy ne legyünk babonásak) 13 előadás hangzott el egyetemi oktatók, doktoranduszok és hallgatók részéről. A különböző korszakok és témák mellett szóba került a Baross Gábor-telep is, pontosabban a harmincas évek helyi "elitje" genderszemmel - tehát a férfiak és nők kapcsolata volt az érdekes. Mit lehetett kihozni ebből a témából?

Út a nyomdáig

"Elindult a nyomtatás!" - adta közre a BarosssBlog facebook oldala a héten. Most, hogy lassan egy hosszú, többéves folyamat végére érünk, érdemes felidézni azt, hogy hogyan is indult az a munka, aminek a végére Baross Gábor-telepről könyv születik. 

Az ötlet Pelikán Imre bácsihoz és Felker Győzőhöz kötődik: ők kezdték el összegyűjteni emlékezetből a telepen élő kereskedők, iparosok, és más foglalkozást űzők (jósok, artisták, stb.) listáját, és a barossi családok történetéről gyűjtöttek adatokat. A munka aztán 2008-ban, Felker Győző halálával

Megemlékezés és emlékezés: 1956

A Donát-hegy
Forrás: geocaching.hu

Ma délelőtt a Baross Gábor-telepi Polgári Kör megemlékezést tartott a Donát-hegyen az 1956-os és 1848-as hősök emlékére állított kopjafánál. A megemlékezés során hallhattunk szavalatokat, visszaemlékezést, és a tárogató is megszólalt. 

Mennyire lehet hiteles egy 1956-ban három éves ember visszaemlékezése? - hangzott el a beszédben. Véleményem szerint teljes mértékben. Valóban a saját emlékeit mondta el, nyilván egy sajátos, szokatlan perspektívából, de számomra rendkívüli élmény volt: mit látott, mire emlékezik valaki egy kisgyermekkori élményre? Párhuzamosan halhattuk a gyermek mesélését, és a felnőtt ember utólagos hozzáfűzéseit, magyarázatát. 

A másik általam kiemelt momentum a tárogatószó előtti ének. Egy kalotaszegi hajnali 56-ról szóló