Helyi elit a Baross Gábor-telepen

Elit.
Forrás: static.filmkatalogus.hu

Az "elit" kifejezés a latin eligo 3 -légi, -léctum igéből származik, ami azt jelenti, hogy kiszed, kigyomlál, kiválogat. Az elit alakulat tehát a válogatott emberekből álló egység, az helyi elit alatt pedig akár azokat is érthetnénk, akiket kiemelünk a környéken lakó emberek közül. Na de milyen szempontok szerint és kiket lehet kiemelni a Horthy-kori Baross Gábor-telepen? Erről szól a mai bejegyzés.

Bugovics Zoltán azt mondja, hogy „a lokális elit tagjait emocionális motivációi mellett érdekei késztetik részvételre és ennél fogva magasabb szintű területi identifikációra.” A helyi elit tagjai ezek szerint erősebben kötődnek az adott környékhez, amit érzelmeik és érdekeik is erősítenek. Ez azonban nem mond semmit arról, hogy kik tartoznak ebbe a körbe, és itt egy tipikus történészi problémával kerülünk szemebe: a meglévő források alapján kell lehatárolnunk az elitet, szó sem lehet arról, hogy kérdéseket teszünk fel vagy kérdőíveket töltetünk ki. A lehatárolásban segítenek az olyan kategóriák, mint a

Két község közt: Határátszabási törekvések Barosson

Határkő a Fennsíkon Nagytétény és Budatétény között

 A sorozat első részét itt találod!

Az 1905-ben felparcellázott Baross Gábor-telepen először 1914-ben merült fel, hogy ne Nagytétény része legyen a település, de nem volt hosszú életű: a kezdeményezést vállára vevő Nagy József hamarosan elköltözött a telepről, a világháború alatt, és után pedig nem a közigazgatási kérdések voltak a legfontosabbak. Amint elvonult azonban a vihar, és újra csöndesebb idők következtek, újra felmerült a kérdés, most már három szereplővel, ugyanis Budatéténynek is nyilatkoznia kellett az ügyben. Az 1921-es, 1922-es években többször is felmerült, hogy Baross Gábor-telep Budatétény részeként folytassa "pályafutását," a későbbi időszakról nincs adatunk sajnos - ami biztosnak tűnik, az az, hogy Nagytétényben nem merült fel komolyan Baross elszakadása, 1925-ben pedig Budatétény már a Budafokkal való egyesülés ügyében tapogatózik.

Mi is állt ezek mögött a törekvések mögött? 

A Baross Gábor-telep esetében szerintem az elszakadás gondolatának megjelenését oknak és okozatnak is lehet tekinteni: a telep kialakulásának első tíz évében

Gurulás

Most szombaton egy különleges sétára invitálok mindenkit a környékre! A séta során bejárjuk Baross Gábor-telepen kívül Budatétény néhány nevezetességét és végül Nagytéténybe érkezünk, ahol a Nagytétényi Kultúrbebic-en veszünk részt. A séta ingyenes, és semmi más nem kell hozzá, mint egy olyan eszköz, amivel gyorsabban lehet haladni - lehet biciklivel, gördeszkával, rollerral, görkorcsolyával, vagy akár futócipővel, kocsival érkezni.

A találkozó 10:30-kor lesz a XV. utca és a Dózsa György út sarkán. Itt a környékbeli bányákkal, pontosabban a helyükkel ismerkedünk meg,  majd Baross Új-telep kapcsán fogok néhány szót szólni arról, hogy hogyan is hívják, vagy hogyan akarták hívni a telepet. Az első iskola előtt elgurulva megérkezünk a Traupmann-vendéglőhöz, ahonnan a család történetének megismerése után átlépjük a határt, és Budatétény két nevezetességét, a Klauzál-villát és a Wolf-kriptát fogjuk meglátogatni. Ezután még útba ejtjük a Venczel-keretet, megismerve a hányattatott sorsú házat a bokrok között, majd eltekerünk Nagytéténybe, ahol piknikkel várják a regisztrálókat a kastélykertben, valamint kedvezményes belépővel, és a zsinagógában, valamint a helytörténeti kiállításon megejtett vezetéssel kedveskednek nekünk. 

Akit érdekel egy kicsit is a környék története, vagy még nem látta esetleg a megújult Nagytétény nevezetességeit, azoknak mindenképpen itt a helye! Megbeszéltem a szervezőkkel, hogy a jó időről is gondoskodnak.

Részletek ide kattintva! 

Tétény és utódai 1.

Baross mint kőbánya a Kápolna-dűlő határában, 1860-ás évek

Fedezd fel a környék nevezetes helyeit! Gyere sétára biciklivel,  deszkával, rollerral, vagy bármivel, ami gurul! Katt ide! 

A mai XXII. kerület három település, Budafok, Budatétény és Nagytétény egyesülésével jött létre 1950-ben.  Ez a sokak által ismert mondat azonban komoly meglepetést keltett volna száz évvel korábban, amikor a három település közül még egy sem létezett ezzel a névvel: Budafokot Promontor néven ismerték 1886-ig, Nagytétény csak Kistétény 1873-as önállósodása után lett "Nagy," a legkisebb község pedig csak 1915-ben vette fel a Budatétény nevet.

Aki foglalkozik a kerület helytörténetével, annak ez az első bekezdés csak egy közismert összefoglalás arról, hogy hogyan is alakult a közigazgatás. Ami ezután jön, arról viszont tapasztalataim alapján keveset hallani. A továbbiakban arról lesz szó, hogy milyen más lehetőségek merültek fel a közigazgatás átszabására.

Nagytétény és Budafok voltak biztos helyzetben: nagy hagyományokkal bíró, többezres települések voltak már a XIX. században is, jó földrajzi helyzettel és kialakult intézményrendszerrel. Úgy tűnik számomra, hogy a kérdés az volt, hogy mi történik a közbülső, jelentős részben a

Séták és a könyv

Kultúrbebic

Újra fordulóponthoz érkeztünk a könyvkiadás kapcsán, immár a nyomdák és szerkesztőségi szobák legmélyebb bugyraiban járunk, és csak hab a tortán, hogy közben sétákkal is el vagyunk halmozva. Vigyázat! BarosssBlogos önreklámmal kezdődik és azzal is fejeződik be a mai bejegyzés, cserébe izgalmas lesz.

Október 4-én a Nagytétényi Kultúrbebic-re Érdről és a Belvárosból érkezik egy-egy bringás csoport Nagytéténybe, hogy piknikezzenek a

Budatétény XX. század elején, és ami hiányzik

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Kistétény a kápolnával, 1910-es évek(?)
Forrás: klauzal.hu

Az mosonmagyaróvári konferencia előadásaiból kötet is készül, amihez a héten adtam le a tanulmányt. A szöveg még nem végleges, de néhány felmerülő problémát szeretnék itt is a nyilvánosság elé is tárni, mert azt hiszem, hogy a kerület és a térség történetével foglalkozók számára fontos dolgokról van szó, de nem nagyon beszélünk róla. Szerintem például fontos probléma, hogy híján vagyunk az összefoglalóknak a településrészekről, főleg az interneten: Baross Gábor-telepről Pelikán Imre bácsi és Felker Győző írt ilyet (bár most már látszik, hogy több ponton javításra-pontosításra szorul), és a kerület honlapján is fent van egy szöveg, de a kerülettel, vagy településrészeivel foglalkozó Wikipédia oldalak (Baross, Budatétény, Nagytétény) elég szegényesek, Budatétényről pedig az egyetlen nyom egy előadás hirdetése.

Nem fogok most egy nagy összefoglalást írni Budatétény történetéről, csak a XX. század első pár évtizedéről írok pár sort, egy kicsit

A "nagy testvér:" Budapest

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Szindbád, a polgárideál.
Forrás: filmkultura.hu

A XXII. kerület történetéből sokszor kimarad az, ami pedig egyértelműen meghatározta és befolyásolta településeink sorsát: Budapest közelsége. Erről nem kéne elfeledkezni, úgyhogy a mai bejegyzésben összefoglalom, hogy hogyan is nézett ki Budapest akkor, amikor elkezdtek igazán sokan élni Budafokon, Budatétényben és Nagytétényben. 

A XIX. század végén Budapest messze a legnagyobb és legjelentősebb magyarországi város volt - ami azóta sem változott.