 |
| Határkő a Fennsíkon Nagytétény és Budatétény között |
Az 1905-ben felparcellázott Baross Gábor-telepen először 1914-ben merült fel, hogy ne Nagytétény része legyen a település, de nem volt hosszú életű: a kezdeményezést vállára vevő Nagy József hamarosan elköltözött a telepről, a világháború alatt, és után pedig nem a közigazgatási kérdések voltak a legfontosabbak. Amint elvonult azonban a vihar, és újra csöndesebb idők következtek, újra felmerült a kérdés, most már három szereplővel, ugyanis Budatéténynek is nyilatkoznia kellett az ügyben. Az 1921-es, 1922-es években többször is felmerült, hogy Baross Gábor-telep Budatétény részeként folytassa "pályafutását," a későbbi időszakról nincs adatunk sajnos - ami biztosnak tűnik, az az, hogy Nagytétényben nem merült fel komolyan Baross elszakadása, 1925-ben pedig Budatétény már a Budafokkal való egyesülés ügyében tapogatózik.
Mi is állt ezek mögött a törekvések mögött?
A Baross Gábor-telep esetében szerintem az elszakadás gondolatának megjelenését oknak és okozatnak is lehet tekinteni: a telep kialakulásának első tíz évében
felmerülő elszakadási törekvés azt jelzi, hogy a telepen élők - pontosabban egy részük - nem kötődtek Nagytétényhez, sőt, inkább a közelebbi Budatétény felé húzott a szívük. Később felmerül az az értelmezés, mely szerint "Nagytétény fejlődése Baross Gábor-teleppel indult meg," ám a jótéteményekből a telep kimaradt - ezért inkább el akar szakadni. Ám ki tudja, melyik volt előbb: az elszakadási törekvések, vagy a fejlesztések elmaradása? Előbbi esetében az elszakadás ötlete az oka a fejlesztések elmaradásának, utóbbi esetben a lemaradás miatti sérelem okozata a függetlenedési törekvéseknek. |
| Baross Gábor-telep határai. Forrás: Feinek Györgyné: Helytörténeti olvasókönyv |
A telep lakói Budatétényben természetes szövetségesre találtak: a lakosságszámban nagyjából Baross Gábor-telep méretű község anyagilag nehezen volt fenntartható, ezért többször felmerült az önállósodás megszűnése. A Barossal való egyesülés mindkét fél számára lehetséges megoldást kínált volna, de valami miatt soha nem valósult meg. Az ok lehet, hogy végül a telepen élők többsége volt: 1921-ben, mikor Budatétény azzal érvelt, hogy a barossi gyerekek nem a helyi iskolába járnak, a barossiak közül 76 család a Nagytétény kötelékében maradás mellett szavazott, és csupán egy família támogatta volna a Budatétényhez csatkalkozást. Meg kell jegyezni, hogy nem tudjuk pontosan, hány család is élt a telepen, és mi alapján szavaztak. Az biztos, hogy a Baross Gábor-telepen 1910-ben már több, mint 100 ház állt, Budatétényben pedig 1920-ban 200. Budatétény tehát nem volt jelentősen nagyobb, a telepen pedig valószínűleg a családoknak csak egy része szavazott.
A sorozat következő részében Budatétény és Budafok viszonyáról lesz szó.
Olvasnivaló:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése