Helyi elit a Baross Gábor-telepen

Elit.
Forrás: static.filmkatalogus.hu

Az "elit" kifejezés a latin eligo 3 -légi, -léctum igéből származik, ami azt jelenti, hogy kiszed, kigyomlál, kiválogat. Az elit alakulat tehát a válogatott emberekből álló egység, az helyi elit alatt pedig akár azokat is érthetnénk, akiket kiemelünk a környéken lakó emberek közül. Na de milyen szempontok szerint és kiket lehet kiemelni a Horthy-kori Baross Gábor-telepen? Erről szól a mai bejegyzés.

Bugovics Zoltán azt mondja, hogy „a lokális elit tagjait emocionális motivációi mellett érdekei késztetik részvételre és ennél fogva magasabb szintű területi identifikációra.” A helyi elit tagjai ezek szerint erősebben kötődnek az adott környékhez, amit érzelmeik és érdekeik is erősítenek. Ez azonban nem mond semmit arról, hogy kik tartoznak ebbe a körbe, és itt egy tipikus történészi problémával kerülünk szemebe: a meglévő források alapján kell lehatárolnunk az elitet, szó sem lehet arról, hogy kérdéseket teszünk fel vagy kérdőíveket töltetünk ki. A lehatárolásban segítenek az olyan kategóriák, mint a

gazdasági-, politikai-, kulturális-, vagy értelmiségi elit, természetesen jelentős átfedésekkel, gondoljunk csak példának okáért vitéz Barotányi Ferencre, aki iskolaigazgatóként az értelmiségi elitbe, kántorként a kulturális elitbe, képviselőként pedig a politikai elitbe is beletartozott.

Alapvetően azokat tekintem az elit tagjainak, akik aktívan részt vettek a helyi közéletben, és - ezt a szempontot is figyelembe kell venni - maradt róluk forrás. A politikai elit igencsak lehatárolt Barosson, mivel nem beszélhetünk önálló községről, bár vannak, akik tagjai a nagytétényi közgyűlésnek, a gazdasági elit tagjai pedig csak akkor fognak bekerülni a következő bejegyzésbe, ha aktív társasági életet éltek a telepen, vagy legalább Nagytétényben.

A helyi elit egyik fóruma: a Polgári Kör 

Milyen csatornákon lehetett bekerülni az elitbe? A legfontosabb intézmények, egyesületek ebben a korban az egyházközség, amin belül működik a Templomépítő Egyesület, később pedig az Egyházközségi Munkásszakosztály is; a Polgári Kör, az iskola és a Hungária Gumigyár, valamint annak Közművelődési Egyesülete, ezen kívül közösségi célokat szolgálnak a vendéglők, amiknek gyakran a tulajdonosai is aktív tagjai egyesületeknek. Ha valaki ezek közül valamelyikben aktív, többé-kevésbé vezető szerepet vitt, tekinthetjük a helyi elit részének, tehát leginkább aktivitás alapján határolom le ezt a kategóriát. Ide tartoznak az Egyházközség világi és egyházi vezetői, a Templomépítő Egyesület és a Polgári Kör elnökei, az iskolaigazgatók, valamint néhány más fontos pozíciót betöltő embert (gyárigazgató, szerkesztő, vendéglős stb.). Vannak köztük, akik szakmájuk kapcsán kerültek a telepre, és munkakörük alapján a helyi elit tagjává váltak (pl igazgató, pap), de sokan vannak köztük, akik szabadidejükben váltak a helyi közélet aktív szereplőivé.

A rendszeres blogolvasóknak ismerősen csenghet Pusztay János, Sólyom Barna Zoltán, Stádinger Borbála, vagy a Wenczel-fivérek neve, sőt, néhányan talán Tessely Károlyra, az Oberding-famíliára, vagy a Traupmann-Felker dinasztiára is emlékeznek. (A nevekre kattintva elérhetőek ezek a korábbi posztok.) Akikről nem írtam, azokról meg fogok - ha más nem a könyvben.