Zsidók Nagytétényben: A szétvált, de egyforma hitközség 1.

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Amíg a fiatal állam, az Osztrák-Magyar Monarchia Budapest létrejöttéről diskurált, Kistétény pedig az önállóságot kóstolgatta, a nagytétényi izraeliták is új határokat állapítottak meg, méghozzá maguk között: 1872-ben ugyanis a már működő neológ mellett létrejött egy ortodox hitközség is, ami a korábban egységes közösségből vált ki Bleyer Jakab vezetésével. Aztán a két felekezet között egy hosszabb viszály indult meg, amiről részben már írtam, de itt az idő, hogy egy kicsit jobban kibontsuk azt, hogy mik voltak a vitás kérdések a két, (legalábbis liturgikusan) teljesen egyforma közösség között? (...)

Kántor, az igazgató

Kántor Imre aláírása

„Október hó 23-án Baross Gábor telepen, az Apponyi-úti sorompónál elütötte a vonat Kántor Imre 50 éves állami elemiiskolai igazgatót, aki a helyszínen azonnal meghalt. A sorompó alatt, bár le volt, engedve, Kántor igazgató átbújt, hogy ne késse le a bejáró B.H.É.V. vonatot, mert éppen egy tanítógyűlésre igyekezett Budapestre. - közölte a Budavidéki Hírlap 1941-ben. A hetilap az elhunyt igazgató oktatási és katonai tevékenységét emeli ki: előbbi hivatása volt, utóbbit pedig feltehetően a világháború miatt volt fontos kiemelni. Valójában ezek csak a jéghegy csúcsa. (...)

Akit elütött a vonat. Kántor Imre igazgató halála

Kántor Imrét már az előző bejegyzés végében is említenem kellett volna, ő volt ugyanis az, aki Pusztay után átvette az iskola vezetését. Igen aktív, az első világháborút megjárt emberről van szó, aki sajnos csak két évig vezethette az egyetlen barossi oktatási intézményt. Temetéséről a Budavidéki Hírlap számolt be, életéről a következő héten olvashattok majd. (...)

Mennyire volt "barossi" a Baross Gábor-telepi iskola? Kisdiákok és lakóhelyük.

Egy iskola nem csak az épületből áll, hanem – és ez a fontosabb – az ott dolgozó felnőttekből, az ott tanuló diákokból. Ez utóbbi csoporttal kapcsolatban az egyik legfontosabb forrás az iskolai anyakönyv, amiben szerepel nem csak a lakóhelyük és születési évük, de félévi és év végi jegyeik is. A lakóhely rovatot megvizsgálva kiderülhet, hogy mennyire volt az iskola "barossi"? Honnan, és mennyien jártak ebbe az iskolába, mekkora volt az intézmény vonzáskörzete? Mi derül ki csak a gyerekek lakóhelyét vizsgálva?(...)

Választások a Horthy-korban: A választási rendszer

Forrás: 168ora.hu

Horthy emlékezetes, fehér lovas budapesti bevonulása után az ország új vezetésének - a Trianoni béke becikkelyezése mellett - a választójogról is döntenie kellett. Kezdetben a Friedrich-féle választójogi rendelet volt érvényben, de az ez alapján összeült parlament és a kormány viszonya miatt 1922. március 2-án egy újabb kormányrendelet (2200/1922 ME) látott napvilágot, ami némileg módosította a választás szabályait. A sebtében összerakott jogszabály szerint Budapesten és szűkebb környékén (ide tartozott Budafok is)  úgynevezett "lajstromos," azaz listás szavazási rendet vezettek be, ami a választók titkosan gyakoroltak - tehát úgy, mint ma: név nélkül, papíron, fülkében. Ezzel szemben vidéken a dualizmushoz hasonlóan nyílt szavazási rendszer működött: minden választó összegyűlt a községből, és megmondta, hogy akkor ő most kire szeretne szavazni. Ezért a rendszerért a kormányzatot nemegy támadás is érte, mivel a korban a legtöbb európai ország már titkosan választott. (...)

Hogyan tologatjuk a határokat? Településegyesítés konferencia Mosonmagyaróváron

Pénz és identitás - azt hiszem, a ma véget ért konferencia egyik tanulsága az, hogy ez a két dolog, ami miatt komoly(nak tűnő) emberek képesek egymás torkának ugrani, és ezzel évekre, sőt, évtizedekre meghatározni egy-egy település miliőjét, a helyi közélet főbb kérdéseit. Barosson a Nagytéténytől való elszakadás volt ilyen létkérdés, és itt is felmerült az adó, mint konfliktusforrás. Az utóbbi napokban a Mosonmagyaróváron szervezett Ikervárosok - településegyesítés konferencia résztvevőjeként arra döbbentem rá, hogy nagyjából mindenhol hasonló kérdések megültek fel, ha szóba került, hogy hol fusson a közigazgatási határ.

A konferenciát a Hansági Múzeum szervezte Székely Zoltán igazgató vezetésével. Inspiráló, színvonalas előadásokon, és jó hangulatú informális programokon vehettem részt, (szakmai) ismertségeket is kötve. Azt hiszem, érdemes a tapasztalatokat itt is összegezni, mert a megismert történetek hasonlítanak arra, ami Barosson és az egész XXII. kerületben történt.(...)

Választások a Horthy-korban: A Nagytétényi Újság tudósításai

Gömbös Gyula, nagytétényi birtokos.
Forrás: Wikipédia

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

A hétvégi "mobil történelemórán," alias helytörténeti sétán szóba került a Horthy-korszak választási rendszere, és a felszíni kapargatások, valamint néhány kérdés után arra jutottam, hogy érdemes itt a blogon is kitérni arra, hogy hogyan is működött valójában a választási rendszer a két világháború között, és hogy hogyan szavaztak a környéken. Az egész téma nagy falat lenne egy bejegyzésnek, úgyhogy ez a következő hónapokban többször is visszatérő téma lesz. Első alkalommal a Nagytétényi Újság és a helyi politika közötti összefüggésekre szeretnék rámutatni. 

A Nagytétényi Újság egyértelműen a Nemzeti Egység Pártjához kötődik - amint ez a cikkekből kiderül. A párt vezetője Gömbös Gyula, akit különös figyelemmel ajándékoz meg Tessely lapja, hiszen nem csak "egyszerűen" miniszterelnökről, hanem nagytétényi birtokosról van szó. A másik, sokat emlegetett személy Marastóni László, aki nagytétényi jegyző, majd a környék országgyűlési képviselője lesz, sőt, Tessely halála után ő lesz a lap főszerkesztője.  (...)