Választások a Horthy-korban: A választási rendszer

Forrás: 168ora.hu

Horthy emlékezetes, fehér lovas budapesti bevonulása után az ország új vezetésének - a Trianoni béke becikkelyezése mellett - a választójogról is döntenie kellett. Kezdetben a Friedrich-féle választójogi rendelet volt érvényben, de az ez alapján összeült parlament és a kormány viszonya miatt 1922. március 2-án egy újabb kormányrendelet (2200/1922 ME) látott napvilágot, ami némileg módosította a választás szabályait. A sebtében összerakott jogszabály szerint Budapesten és szűkebb környékén (ide tartozott Budafok is)  úgynevezett "lajstromos," azaz listás szavazási rendet vezettek be, ami a választók titkosan gyakoroltak - tehát úgy, mint ma: név nélkül, papíron, fülkében. Ezzel szemben vidéken a dualizmushoz hasonlóan nyílt szavazási rendszer működött: minden választó összegyűlt a községből, és megmondta, hogy akkor ő most kire szeretne szavazni. Ezért a rendszerért a kormányzatot nemegy támadás is érte, mivel a korban a legtöbb európai ország már titkosan választott. (...)

Amiben viszont megelőztük Európa egy részét, az a női szavazati jog. Főleg a katolikus országokban mondták azt, hogy a nők "közvetve szavaznak," attól függően, hogy mekkora hatásuk van a kedves férjükre. Ez persze azt jelentette, hogy ők nem vettek részt a politikai életnek ezen részében. Ez egészen sokáig így volt több országban is, Európában utoljára a svájci nők jutottak "ikszelési" joghoz, 1971-ben. 

A nőkre is kiterjedő választói jog nem azt jelenti ugyanakkor, hogy bárki szavazhatott volna. Sőt: volt olyan ország, ahol már a felnőttek általános választójoga érvényesült, és a lakosság 45-65%-ának volt szavazati joga, nálunk ez az arány 25-35% százalék között alakult. Kik szavazhattak tehát? 

Az a férfi volt választó, aki betöltötte 24. életévét, legalább 10 éve magyar állampolgársággal rendelkezett és 2 éve egy községben élt (vagy volt lakása), valamint elvégzett legalább 4 osztály elemi iskolát. A nőkre vonatkozóan a harmincadik betöltött életév volt a feltétel, és hat elemi, a többi megfelelt a férfiakkal szemben támasztott követeléseknek. Ezt egészítette ki rengeteg kivétel az 1922-es kormányrendeletben is, és az 1925-ös részletes választójogi törvényben is (26. tc.). Az is választójogot kapott például, akinek felsőfokú végzettsége volt, és az is, aki 1918 előtt is választópolgár volt. 

1922	8,1 millió lakos – 2,382 millió választó (29,8 %)
1926	8,2 millió lakos – 2,229 millió választó (26,6 %)
1931	8,1 millió lakos – 2,533 millió választó (29,4 %)
1935	8,9 millió lakos – 3,003 millió választó (33,8 %)
1939	9,1 millió lakos – 2,76 millió választó (30,3 %)
2014	9,9 millió lakos - 7,798 millió választó (78,8%)

Az érdekes rész a választásból kizártakat sorolja: nem választhattak az elmebetegek, a gyámság vagy gondnokság alatt állók. Ezen még, azt hiszem, nem lepődünk meg. De a sor folytatódik: azok sem szavazhattak, akiket elítéltek korábban bizonyos bűntettekért, például felségsértésért, hűtlenségért, lázításért, közveszélyes munkakerülők, vagy előzetesben ülnek valami miatt. (Igen, a "közveszélyes munkakerülő" fogalma már ekkor létezett!) A döntésképtelennek tartottak, és a bűnözők tehát ki voltak zárva a rendszerből, de a legszegényebbek sem voksolhattak: a választást megelőző egy évben bármennyi időre segélyből élők sem kaptak szavazati jogot, és a csőd alatt álló személyek sem. 

Forrás: kanizsaujsag.hu

Ez az 1925-ös választási törvény három választáson működött, 1926-ban, 1931-ben és 1935-ben. A 1938. évi 19. tc. újra elővette ez a témát, és bevezette az egész országban a titkos választójogot, szavazati lehetőséget kaptak az önálló iparosok és kereskedők, viszont 30 évre emelték a korküszöböt, és több helyen szigorítottak a feltételeken. Ekkortól nem 245, hanem 260 képviselő ült az országgyűlési patkóban. Az átszabás ellenére nem bővült a választók köre a következő évi választásokon, ami az 1939. évi 4. törvénynek, az Első Zsidótörvénynek is köszönhető. Az 1939-et követő választások aztán már más lapra tartoznak. 

A táblázat adatainak forrása (kiv. 2014): 

http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/TantargyiProgramok/segedanyag_doc/kepes/A_magyar_valasztojog_kronologia.pdf