Mennyire volt "barossi" a Baross Gábor-telepi iskola? Kisdiákok és lakóhelyük.

Egy iskola nem csak az épületből áll, hanem – és ez a fontosabb – az ott dolgozó felnőttekből, az ott tanuló diákokból. Ez utóbbi csoporttal kapcsolatban az egyik legfontosabb forrás az iskolai anyakönyv, amiben szerepel nem csak a lakóhelyük és születési évük, de félévi és év végi jegyeik is. A lakóhely rovatot megvizsgálva kiderülhet, hogy mennyire volt az iskola "barossi"? Honnan, és mennyien jártak ebbe az iskolába, mekkora volt az intézmény vonzáskörzete? Mi derül ki csak a gyerekek lakóhelyét vizsgálva?(...)

Az 1925-ös évtől fennmaradtak az iskola anyakönyvei, melyben szerepel minden gyermek születési helye és ideje, vallása, anyanyelve, gondviselőjének neve és foglalkozása, valamint lakóhelye. Esetünkben a lakóhely a legfontosabb adat, amiknek az összesítésével megtudhatjuk, hogy mekkora volt az iskola vonzáskörzete, honnan érkeztek reggelente az iskolába a nebulók. Az 1925-45 év közötti anyakönyvek első évfolyamai alapján készítettem statisztikát. A felsőbb osztályok elhagyását az indokolja, hogy a diákok többsége szerepel elsősként, illetve ez az az adat, ami leginkább jellemző az adott évre, ezt előzi meg a szülők döntése arról, hogy melyik iskolába járassák a gyermeket. 

Az alábbi ábrán az első évfolyamok lakóhely szerinti elosztása látható, évre lebontva. Diósárok a mai Bartók Béla út, mely a harmicas évekre gyakorlatilag egybeépült a teleppel, a Dunatelep pedig a Déli vasút és a Duna között helyezkedik el, szintén elkülönülve Nagytéténytől. A diagram által Nagytétényként jelzett terület az esetek túlnyomó többségében nem a község belterületét jelenti, hanem az Óhegy-et, illetve az Országutat. Az Óhegy nem volt ugyan Baross Gábor-telep része, de közelebb feküdt a barossi, mint a nagytétényi iskolához. A Budatétényben lakó diákok jelentős többsége az Árpád úton vagy a Gyula vezér úton lakott, ami a településnek a teleppel szomszédos része. Ez alapján úgy tűnik, hogy az iskolába lényegében csak azok jártak, akiknek ez volt a legközelebbi intézmény, így valóban reprezentálhatta a telepet, illetve annak szűkebb környékét. Nem derül ki azonban, hogy a telepen élő családok milyen arányban küldték ebbe az iskolába gyermekeiket.

A diagram szépen követi az iskola története körüli események alakulását. 1926-ben épül fel az iskola két tanterme az Apponyi út mellett, ekkortól már nem csak a bérelt IV. utcai házban, hanem egy iskola céljára tervezett épületben is tanulnak a gyerekek. Ezzel párhuzamosan megjelennek Diósárokból és a Dunatelepről érkező diákok, az új épülettel nő az iskola vonzereje is. A hirtelen megugró létszámú évfolyamok miatt egyre szűkebb lesz a hely, így hamarosan újabb bővítés válik szükségessé. A szűkebben vett Baross Gábor-telepi diákok száma ezzel párhuzamosan lassan csökken a húszas években, a diákok létszáma pedig csökken vagy stagnál, pedig ebben az időszakban népesedik be leggyorsabban a telep. Valószínűleg más környékbeli iskolába járt, aki megtehette. 1932-től újra megugrik az első évfolyam mérete, és 75-80 fősre duzzad, annak ellenére, hogy nem oldódott meg a helyprobléma. Az évszám egybeesik az új igazgató, vitéz Pusztay János érkezésével, valószínűleg az ő keze van a dologban, sőt. A nagyobb zsúfoltság miatt két éven belül aktivizálódnak a szülők, és témává válik az iskola helyzete, de csak 1937-re épülnek meg az új termek. Az új tantermekkel az első osztályosok száma is nő, így az iskola pár éven belül újra bővítésre szorul.

Összességéban tehát az iskola igencsak "barossi" volt, az itt tanuló diákok túlnyomó többsége a telepen lakott - ez azt is jelenti, hogy valószínűleg a legfontosabb szempont az iskolaválasztásnál a lakóhelytől való távolság volt, ezt aztán a legközelebbi iskolák kapacitása befolyásolta: ha nincs hely, akkor ugyanis nem lehet több gyereket felvenni, bármennyire igyekszik az igazgató. Az is látszik, hogy több barossi járhatott Budatéténybe vagy Nagytéténybe, mert amikor viszont van hely, akkor megnő a barossi diákok létszáma is.