 | |
|
Fedezd fel a környék nevezetes helyeit! Gyere sétára biciklivel, deszkával, rollerral, vagy bármivel, ami gurul! Katt ide!
A mai XXII. kerület három település, Budafok, Budatétény és Nagytétény egyesülésével jött létre 1950-ben. Ez a sokak által ismert mondat azonban komoly meglepetést keltett volna száz évvel korábban, amikor a három település közül még egy sem létezett ezzel a névvel: Budafokot Promontor néven ismerték 1886-ig, Nagytétény csak Kistétény 1873-as önállósodása után lett "Nagy," a legkisebb község pedig csak 1915-ben vette fel a Budatétény nevet.
Aki foglalkozik a kerület helytörténetével, annak ez az első bekezdés csak egy közismert összefoglalás arról, hogy hogyan is alakult a közigazgatás. Ami ezután jön, arról viszont tapasztalataim alapján keveset hallani. A továbbiakban arról lesz szó, hogy milyen más lehetőségek merültek fel a közigazgatás átszabására.
Nagytétény és Budafok voltak biztos helyzetben: nagy hagyományokkal bíró, többezres települések voltak már a XIX. században is, jó földrajzi helyzettel és kialakult intézményrendszerrel. Úgy tűnik számomra, hogy a kérdés az volt, hogy mi történik a közbülső, jelentős részben a
dombon fekvő területtel, ahol ma Budatétény és a Baross Gábor-telep fekszik. Ennek a résznek a közigazgatási beosztására több elképzelés is született, jelentős részben alulról, civil szervezetektől és helyi közgyűlésekből induló javaslatként, de egyik sem valósult meg. Sajnos a legtöbb kezdeményezést nem ismerjük mélységében, de amit ismerünk, az kifejezetten érdekes.
Az első ismert próbálkozás a közigazgatási határok újrahúzására Kistétény nevéhez fűződik: másfél évtized függetlenség után döntöttek úgy, hogy még inkább vissza szeretnének kapcsolódni Nagy-Tétényhez. (Csak 1900-tól használják egybe, Nagytétényként a község nevét.) Kistétény bevételei nem fedezték a kiadásokat, az iskola fenntartása is nehézségekbe ütközött, és azt gondolták, hogy Nagy-Téténnyel közösen majd minden rendbejön. Nagy-Tétény elöljárósága azonban gyors osztás-szorzás után kiszámolta, hogy akkor tudná a község elviselni a visszacsatolást, ha a kistétényiek kétszeres községi pótadót fizetnének, és maguknak tartanák fenn az iskolát - főleg, hogy a filoxéra pusztítása miatt a környék kapásai és szőlősgazdái sem számíthattak bőséges esztendőkre, a kis bevételből pedig értelemszerűen kis adó keletkezik.
Mivel a nagyobbik település nem akart pénz pumpálni a kisebbe, ezek lettek a feltételek. A kistétényi küldöttség valószínűleg fejlógatva sétált vissza a dombra, az újraegyesülés nem jött létre - Kistétény önálló maradt.
A XIX. században többször nem tudunk arról, hogy komolyan felmerült volna községek egyesítése vagy új település alapítása. A XX. század elején pedig elkezdték felparcellázni a Baross Gábor-telepet.
Folyt. köv.
3 megjegyzés:
Most kivételesen nem Pestújhely jutott eszembe, hanem Rákospalota: kb két évtizeden keresztül vitáztak arról, hogy legyenek-e város, vagy sem, mire - egyébként teljesen váratlanul - városi rangra emelték. Majd pár év múlva kérvényezték, hogy mégis inkább csak falu lennének, vagyis csináljanak vissza mindent - persze ezt a kérvényt figyelmen kívül hagyták az illetékesek.
A sztori csak annyiban kapcsolódik ide, hogy a jelentős, és sokszor nagyon forszírozott és nagy reményekkel várt közigazgatási változások bizony okozhattak csalódásokat. Gyakori, hogy a lelkesedés jóval nagyobb, mint amit a változások által a községre rótt terhek indokolnának.
Ui.: a térképet nem tudnád nagyobb felbontásban feltenni?
Szia!
Most már nagyobban van fenn a kép. :) Szerintem amúgy érdekes lenne megnézni, hogy mi volt máshol ezek mellett a különválások mellett, szerintem elég sok analógiát fogunk találni Budapest táján.
Megjegyzés küldése