Ternkó levele

Ma Nagytétény iratai között megtaláltam Ternkó József két levelét Nagytétény községnek. A dokumentum nem csak mentalitástörténeti, vagy társadalomtörténeti tanulságokkal rendelkezik, hanem szerintem említésre méltó humorforrás is. Az elírásokat kijavítottam, de nehezen olvasható, mert betűhűen másolom ide a szöveget, hogy a stílus ne sérüljön.  

Gyulavári 1927. december 6.

Nagytétény Község Érdemes Adóügyi Jegyzőjének.

A sors különös csapása folytán egy darab kopár földhöz jutottam a Baross telepen, kivetettek ezért reám földadó, rokkant ellátásadó, út adó, pótadó, és betegápolási potadó cimén 18 fillért. Mint minden adózó csikorgó fogakkal bár, de fizettem, ezt – az annyi cimen reám rótt – terhet, gondolván fillérből lesz a pengő és az állami közigazgatásnak minden fillérre nagy szüksége van. Hogy szükségük van a fillérre, de még a pengőre is ezirtánti sejtelmem keserü valóra vált.

Hiába fizettem ugyanis a kezem között levő feladó-vevény tanusága szerint 1926 november 8.-én d-e 9 órakor 3.000 korona utalvány dij költsége mellett 10.000 koronát, abban a reményben, hogy legalább két esztendeig mentesülők sulyos közteher viselési kötelezettésgeim alól, de még különben is megért engem előre befizetett tőkém kamatának két esztendőre való elvesztése – hisz eről előre lemondtam magamban az állam illetve annak reprezentánsa a nagytétényi község javára – ez a tény, hogy legalább két esztendeig nem leszek szálka ez adó hatóság szemében.

Csalodtam, mint csalodik a az ember amig él. U. i. ez érdemes község 2230/927 sz. fizetés iránt való felszólítása rázott fel az adó fizetését teljesített polgár jóleső zsibbadt szendergéséből, s még tőkéletesen magamhoz sem tértem s még éjt napot egybe vetve lázasan kutattam tudatom aljában halványan fel-fel csillanó azon könnyelmű elhatározáson – hogy én előre fizettem adót – irásbeli dokumentumai után. Meg is találtam a feladó vevényt, de ugyanakkor Budapesti megszálló lakásomról ugy az én, mint Pongrácz Jenő Gróf címére express letiltási rendelvények érkeztek, mely szerint fizetésem 1/3-a stb. stb. már előbb körülírt sok cimü köztartozásaim fedezésére letiltattak.

Ha humoros ember lennék, most nevetnem kellene, mint akit csiklandoznak s azon kellene kezdenem, hogy csak foglalják is le a fizetésemet, amely megsugom önöknek nincs is, mert én Pongrácz Gróf urnak csak olyan szine viruló titkárja vagyok, letiltani csak Almásy Dénes Gróf Önagyméltóságától élvezett számvevői fizetésemet lehet, de csak akkor majd, ha tényleg adóhátralékban és nem tulfizetésben leszek.

Addig is kérem az érdemes községi illetékes Tényezőket, bonyolitsák vissza ezt az ügyet oda, ahol megálló, tudniillik sorozzanak engem a tulifzetők ritkább és éppen ezért nem molesztálandó kategóriájába. Maradok jóindulatu elintézésükről válaszukat várva adót fizető polgáruk:

Ternkó József s.k.

A jegyző válaszában kifejti, hogy a beérkezett pénz az 1925 és 1926 évi adót fedezte (késedelmi kamattal együtt), az új csekk viszont az 1927 évi adóról szól.

Nemsokára érkezett Ternkó második levele: 

Gyulavári, 1927 december 23.

Érdemes Községi Elöljáróság nagytétény.

7905/927 kig. Sz. levelökre válaszolva van szerencsém észrevételeimet a következőkben megtenni.

Abból a körülményből, hogy állítólagos 18 fillérnyi egyenesadó hátralékom miatt képesek voltak fizetésemet letilani, jogosan és helyesen arra következtettem, hogy a pénzügyi-igazgatás szempontjából a fillérek ép ugy biráltatnak el, mint a milliárdók. Ép ezért nem kötödésből, hanem a rend kedvéért bátorkodom szives tudomásukra hozni, hogy a kezem között lévő és 1926 julius 15.-én kiállított „adóív” tanusága szerint 1926-ra hátralékos előírással együtt összesen 36 fillérrel rovattam meg. Erre és semi ujabban fent idézett levelükben beiktatott 1924-re, küldtem 1926 november 8.-án 80 fillért. Ebből levonva a 36 fillért valamint az 1927  évre eső 18 fillért még mindig 26 fillérnyi tul fizetésem mutatkozik, amiből még a 1924-es adóra is telne ha egyáltalán fennállana. Indokolatlan tehát befizetési lapuk küldése, mert én csak 1929 évben leszek hajlandó fizetni.

Levelem tartalmának elismerését és megfelelő adóiv küldését kérve maradok megkülönböztetett tisztelettel:

Trenkó József s. k.

Uradalmi számvevő

N. b.

Amennyiben azomban az 1924 –es adóhátralék mégis fennállana csak arról engem elnézésből nem értesítettek, kérem azt annak rendje és módja szerint velem közölni ugy levonásba belemegyek, de hogy egyszerüen ezt a tételt mintha én tévedtem volna becsempészni nem vagyok hajlandó belemenni. Végeredményben az adóügyi jegyzők sem csalhatatlanok.

Trenkó József s. k.

Ha az ügynek fennmaradt a folytatása, akkor a következő évben meg fogom találni.