A múlt héten lebontották az Oberding féle vendéglőt. Valószínűleg az emberek többsége MDF székházként ismerhette a helyet, a Dózsa György út legalján, a Lidl-lel szemben. Az információkat ezúton is köszönöm a Budafok-Tétény: múlt, jelen, jövő fórum tagjainak! Az épület bontása adta az ötletet, hogy írjak egy kicsit az Oberding családról. Az adatok egy része a fórumból való, egy része pedig a saját kutatásom eredménye.
Az Oberding család alapítóként van számon tartva. Az "alapítók" kifejezést nem szó szerinti értelmében használják Baross Gábor telepen, tehát nem az itt először letelepülteket értik alatta, hanem az első időszakban ideérkezett, valamiért nevezetes vagy ismert családokat - de az alapítókról majd egy másik bejegyzésben írok. A családfő Oberding József 1869. június 5-én született Karlovában (ilyen nevű községből több is van, valószínűleg cseh származású) a M. a Deák alapján Budafokon vezetett üzletet, majd 1909-ben költözött Nagytéténybe. A községi iratokból azonban kiderül, hogy 1922-ben vették fel "a község kötelékébe," amihez az szolgált indokul, hogy tizenegy éve Nagytétényben lakott - tehát 1911-ben érkezhetett Baross Gábor telepre.
József aktív tagja volt a Baross Gábor telepi polgári körnek, a vendéglője több társasági esemény helyszínéül szolgált, és e mellett a községi élelmezési üzemnek volt a vezetője, amivel 1919-ben számolt el. Satu51 írta a blogban: Felségével, Leitner Terézzel "több fiúval és három lánnyal ajándékozta meg az utókort." (Ez amúgy szerepelt a Baross Gábor telep történetét feldolgozó fényképkiállításon (szövege itt és itt) is.)
A népes családból kiindulva valószínűleg fiaival találkozunk több helyen is a telep életében.
Oberding Kamill kántor és tanító volt 1934-ig, az iskolában és az egyházközségben is aktív tevékenységet folytatott. Az Oltáregyesület szereplésével rendezett is, a Hubert című színművet vitte színre 1934. tavaszán. 1937-ben még a községben lakik.
Oberding Béla szintén értelmiségi, magántisztviselőként ("m.tiszt") keresi a kenyerét. 1930-ban fuvarozási engedélyt kér és kap a községtől, 1934-ban pedig belép a Nemzeti Egység Pártjába. Ő vezette a Barosson működő "szappanföld"-bányát.
Két másik Oberding-fiúról van még valamennyi információm. Jenőről annyi derül ki, hogy érettségivel rendelkező értelmiségi (1937), Kornél pedig a Hungária Gumigyár Közművelődési Egyesület Sport Szakosztályának vívóbajnokságán a harmadik helyet szerezte meg. Két lányukról is tudok (hála Kerubnak), akik az 1960-as években kimentek Kanadába. A nevük Tünde és Erzsébet.
Úgy tűnik, az anyakönyvvezető nem tartotta őket barossinak, vagy nem Nagytétényben kötöttek polgári házasságot, mert akkor benne lennének az adatbázisomban. Akkor is szerepelnének az adatbázisban, ha barossival házasodtak volna, így valószínűleg más községekben keltek egybe. Házukban a II. világháború után orvosi rendelő működött, később óvoda, én pedig már úgy emlékszem rá, mint MDF székház.
Ez tehát a nemrég lebontott háznak, a házban lakó családnak a története dióhéjban, a kutatás jelenlegi állása szerint.
FRISSÍTÉS: A fórumon újra felmerült Oberding neve, és a következő adalékokkal szolgáltak a történethez:
Köszönet a segítségért!
FRISSÍTÉS: A fórumon újra felmerült Oberding neve, és a következő adalékokkal szolgáltak a történethez:
- Kijavították a figyelmetlenségből adódó hibákat (Köszönöm!)
- Oberding vendéglőjét "A víg kaluzhoz" címezte
- 1961.04.17-én özvegyült meg Oberding Terézia (59), férje Skrobanek Ferenc volt.
- Egy ötödik fiú neve is felmerült. Ifj. Oberding József 1945. október 27-én vette feleségül Lévai Annát. Lévai szülei: Kis János és Niedermayer Mária.
Köszönet a segítségért!
1 megjegyzés:
Karlova (Karlovo) a mai Szerbiában Beodra (Novo Milosevo) mellett fekvő település. A család Aubertin=Obertin=Oberding néven Lotharingiából települt a Bánátba.
Megjegyzés küldése