2014. január 23., csütörtök

A nagytétényi svábok

A török kiűzése után a háború pusztította korábbi Hódoltságon a népsűrűség még a korabeli átlaghoz képest is visszaesett. Mondhatni a gyenge kezdés után rohamosan csökkent a lakosságszám, hiszen a török alatt sem a túlnépesedéséről volt híres az ország középső része - sőt, ellenkezőleg. Az uralkodónak ugyanakkor földműves kezek kellettek, akik megművelik a földet, visszahódítják az erdőtő, sőt - és itt van a kutya elásva - adóznak is. Ez pont kapóra jött a német nyelvterületen élőknek, és a jobb megélhetés és új élet reményében, adókedvezmények által is motiválva elindultak a magyar ugar felé. Egy csoportjuk egészen Nagytétényig (akkor Teting, később Großteting) ereszkedett a Dunán, és úgy tűnik, élhető helyre leltek, mert itt is maradtak. (Teljes bejegyzés)  
Ez a maradás a statisztikai adatok alapján a XX. század elejéig tartott. Ez persze mintapéldája is lehetne egy statisztikai könyvecskének, hiszen ma is van Német Nemzetiségi Önkormányzat a kerületben, így valójában nem beszélhetünk eltűnésről, csak átalakulásról. Ennek ellenére a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy míg 1880-ban és 1890-ben a nagytétényi lakosság 81 illetve 73%-a vallotta magát német anyanyelvűnek, 1900 és 1910 között ez az arány felborult, és tíz év alatt 63-ról 25%-ra csökkent az arányuk a településen, hogy aztán 1920-ra már csak 14% mondja magát német anyanyelvűnek. 
NAGYTÉTÉNY MAGYAR ÉS SVÁB LAKOSSÁGA
Év
Magyar anyanyelvűek
Német anyanyelvűek
Lakosság
Magyarul tud
Magyarul tudó sváb
1880
368 (16,4 %)
1830 (81,5%)
2246
948 (42,2%)
562 (29,9%)
1890
575 (24,5%)
1720 (73,3%)
2346
1286 (54,8%)
711 (41,3%)
1900
904 (34,6%)
1657 (63,4%)
2614
1869 (71,5%)
965 (58,2%)
1910
2834 (72,4%)
1002 (25,6%)
3914
3440 (87,9%)
606 (60,5%)
1920
4352 (85%)
712 (13,9%)
5120
4920 (96,1%)
568 (79,8%)
Mi ennek az oka? A hirtelen csökkenés mértéke valójában látszólagos: a XX. század első évtizedében a beköltözésnek köszönhetően közel háromszorosára emelkedett a községben élő magyarok létszáma, így a svábok aránya értelemszerűen csökkent. Ez az egyik ok. 
Másik ok az, hogy egyre több sváb tanult meg magyarul: a millennium idejében már nagyjából a svábok fele beszél magyarul, a világháború utánra pedig ez az arány megközelíti a 80%-ot. Ezzel együtt nem csak nyelvet, de - több generáció után - elsődleges identitást is váltanak: a korábban németül beszélő svábok közül egyre többen a magyart jelölik meg anyanyelvként, így statisztikailag drasztikus csökkenésnek indul a svábság létszáma. 
A svábok emlékműve Nagytétényben. (Forrás: Határeset blog)
Persze nem tűntek el, nem fogytak el teljesen a svábok, bár a XX. század viharai őket is igencsak megtépázták, (gondoljunk csak a kitelepítésekre a II. világháború után). Megőrizték öntudatukat, kultúrájuk elemeit, és magyar nyelven, de továbbra is igyekeznek ápolni a hagyományaikat. Erre szép példa, hogy pár évvel ezelőtt a Nagytétényi Polgári Kör a Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségével emlékművet állított a "sváb ősök" emlékére. 

Nincsenek megjegyzések: