A nagytétényi svábok

A török kiűzése után a háború pusztította korábbi Hódoltságon a népsűrűség még a korabeli átlaghoz képest is visszaesett. Mondhatni a gyenge kezdés után rohamosan csökkent a lakosságszám, hiszen a török alatt sem a túlnépesedéséről volt híres az ország középső része - sőt, ellenkezőleg. Az uralkodónak ugyanakkor földműves kezek kellettek, akik megművelik a földet, visszahódítják az erdőtő, sőt - és itt van a kutya elásva - adóznak is. Ez pont kapóra jött a német nyelvterületen élőknek, és a jobb megélhetés és új élet reményében, adókedvezmények által is motiválva elindultak a magyar ugar felé. Egy csoportjuk egészen Nagytétényig (akkor Teting, később Großteting) ereszkedett a Dunán, és úgy tűnik, élhető helyre leltek, mert itt is maradtak. (Teljes bejegyzés)  

Ez a maradás a statisztikai adatok alapján a XX. század elejéig tartott. Ez persze mintapéldája is lehetne egy statisztikai könyvecskének, hiszen ma is van Német Nemzetiségi Önkormányzat a kerületben, így valójában nem beszélhetünk eltűnésről, csak átalakulásról. Ennek ellenére a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy míg 1880-ban és 1890-ben a nagytétényi lakosság 81 illetve 73%-a vallotta magát német anyanyelvűnek, 1900 és 1910 között ez az arány felborult, és tíz év alatt 63-ról 25%-ra csökkent az arányuk a településen, hogy aztán 1920-ra már csak 14% mondja magát német anyanyelvűnek. 

NAGYTÉTÉNY MAGYAR ÉS SVÁB LAKOSSÁGA

Év	Magyar anyanyelvűek	Német anyanyelvűek	Lakosság	Magyarul tud	Magyarul tudó sváb
1880	368 (16,4 %)	1830 (81,5%)	2246	948 (42,2%)	562 (29,9%)
1890	575 (24,5%)	1720 (73,3%)	2346	1286 (54,8%)	711 (41,3%)
1900	904 (34,6%)	1657 (63,4%)	2614	1869 (71,5%)	965 (58,2%)
1910	2834 (72,4%)	1002 (25,6%)	3914	3440 (87,9%)	606 (60,5%)
1920	4352 (85%)	712 (13,9%)	5120	4920 (96,1%)	568 (79,8%)

Mi ennek az oka? A hirtelen csökkenés mértéke valójában látszólagos: a XX. század első évtizedében a beköltözésnek köszönhetően közel háromszorosára emelkedett a községben élő magyarok létszáma, így a svábok aránya értelemszerűen csökkent. Ez az egyik ok. 

Másik ok az, hogy egyre több sváb tanult meg magyarul: a millennium idejében már nagyjából a svábok fele beszél magyarul, a világháború utánra pedig ez az arány megközelíti a 80%-ot. Ezzel együtt nem csak nyelvet, de - több generáció után - elsődleges identitást is váltanak: a korábban németül beszélő svábok közül egyre többen a magyart jelölik meg anyanyelvként, így statisztikailag drasztikus csökkenésnek indul a svábság létszáma. 

A svábok emlékműve Nagytétényben. (Forrás: Határeset blog)

Persze nem tűntek el, nem fogytak el teljesen a svábok, bár a XX. század viharai őket is igencsak megtépázták, (gondoljunk csak a kitelepítésekre a II. világháború után). Megőrizték öntudatukat, kultúrájuk elemeit, és magyar nyelven, de továbbra is igyekeznek ápolni a hagyományaikat. Erre szép példa, hogy pár évvel ezelőtt a Nagytétényi Polgári Kör a Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségével emlékművet állított a "sváb ősök" emlékére.