Polgári Kör: A barossi Polgári Kör elnökei

Forrás: Tabló a Polgári Körről 1929 Szerkesztés: Czimbal István 

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

Ki vezette Baross Gábor-telepet? Ki volt az, aki leginkább képviselte a helyi embereket? Olyasmi kérdés ez, mint hogy kit hív fel az amerikai elnök, ha Európával akar beszélni: lehet statisztikákra meg számokra hivatkozni, de lényegében megválaszolhatatlan kérdés, mert Európát nem képviseli egy ember, ahogy Baross Gábor-telepnek sem volt egy képviselője, mivel nem volt önálló közigazgatási egység. Ennek ellenére meg lehet nevezni egy egyesületet, ami sokat foglalkozott a helyben élőkkel, és ez a Polgári Kör volt, aminek volt egy vezetője. Nyilván nem volt olyan szerepe, mint ma egy polgármesternek, de általában a Kör elnökei sokat letettek az asztalra, többük életéről egész kis tanulmányt lehetne írni. A következőkben őket mutatom be röviden. (...)

A Polgári Körnek három elnöke van az 1930-as években: Vucsenik István (1929-1933), vitéz Pusztay János (1934-1938), és Dr. Kesselyák Adorján (1938-1940). Vucsenik a Polgári Kör mellett a Templomépítő Egyesületben is tevékeny részt vállal a munkából, alelnöki feladatokat is ellát és anyagilag is áldoz a templomra. Ő az egyetlen elnök, aki nem elköltözése miatt válik meg posztjától, és aktív marad a Polgári Körben. Foglalkozásáról legfeljebb következtethetünk arról, hogy kézműiparossági tevékenységéért 1933-ban kitüntetést kapott a Kereskedelemügyi Minisztertől. E szerint ő az egyetlen, aki nem rendelkezik diplomával a harmincas évek elnökei közül.

A második elnök, Pusztay János 1932-ben költözött a telepre, mert ide helyezték iskolaigazgatónak, ami posztot 1938-ig töltött be. Ez idő alatt az egyik legaktívabb ember volt Baross Gábor-telepen. Tanári hivatásához kötődik, hogy több éven keresztül a kántori teendőket is ellátta, bár a templomszentelés után nagyjából egy ideig nem vállalta az orgonálást, mert nem kapott elég fizetést. Tagja a Templomépítő Egyesületnek, ahol titkári feladatokat vállal, alelnöke a Nemzeti Egység Pártjának helyi szervezetének, nagyjából minden nagyobb kezdeményezésben benne van. Halmos Gusztávval együtt ő az egyik példája a sok helyen fontos pozíciót betöltő közszereplőnek. Részben hozzá kötődik az iskolaügy napirenden tartása, ami miatt lázítónak aposztrofálják, egy évvel később azzal vádolják, hogy a nyilaskeresztes pártnak fejt ki propagandát. 1938-ban áthelyezik. 

 Dr. Kesselyák Adorján Pusztayhoz hasonlóan 1932-ben, huszonnégy évesen költözik a Baross Gábor-telepre családjával. Az ifjú biológus belépett a Polgári Körbe, Pusztay távozása után pedig őt választották meg elnöknek 1938-ban, harminc évesen. A Nagytétényi Újság közli a programját, amiben a telep élhetőbbé tételére tesz kísérletet Kesselyák, amit napközi otthon (óvoda), temető, piac létesítése, autóbuszjárat szervezése, stb. szerepel. A Polgári Körön kívül alapító tagja a nagytétényi Légoltalmi Ligának, helyet kap az iskola gondnokságában, valamint az egyházközségben is képviselő. 1941-ben tanszékvezetői kinevezést kap a Szegedi Egyetemre, ezért elköltözik a telepről.

Kesselyák Adorján oklevele, amit a Polgári Körtől kapott leköszönése alkalmából

Ez után a rövid bemutatás után nem vállalkoznék nagy konklúziók levonására, de mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy ezek az emberek nem csak elnökként tettek le valamit az asztalra, de a saját szakmájukban is elismerésnek örvendtek. Többen közülük értelmiségiek, akik azért mondtak le az elnöki posztról, mert elköltöztek, hivatali teendőjük máshova szólította őket, és csap pár évig éltek a telepen, ez a pár év viszont elég volt arra, hogy igazi lokálpatriótákká váljanak.