2012. április 27., péntek

Első fejezet 1.0

Múlt héten elkészült az első szöveges része Baross Gábor telep kialakulásának. Még ez a téma is hagy maga után kutatnivalót, és a a lényeg még csak ezután következik, de van pár érdekes dolog, ami eddig nem tett közzé senki. A közel húsz oldalas szövegnek egy kivonatát fogom feltölteni ide, a blogra, ha a követők szám eléri az ötvenet. Két módja van a követésnek: egyrészt a jobb oldali sávban látható e-mail-ben fel lehet jelentkezni a frissítésekre, másrészt pedig facebookon lehet csatlakozni a csoporthoz. Magamat beleszámolom, de ha valaki mindkét csatornán követi a blogot, az nem számít kettőnek! Jelenleg 32-en figyelik a BarosssBlogot, ezt a számot kell feltornászni 50-re.
Előre is köszönöm a támogatást a blog terjesztőinek, és követőinek! 

2012. április 20., péntek

Canonica visitatio

Elkészítettem a Baross Gábor telep kialakulásáról szóló rész első szöveges változatát. Ennek  rövidített változata nemsokára olvasható is lesz itt, a blogon. Előre felhívom a figyelmet arra, hogy ez még nem a végleges változat, kerülhetnek elő újabb források, merülhetnek fel újabb megközelítések, amik változtatnak a dolgokon! 
Az utóbbi időben jártam a plébánián is, hogy az ottani iratokba belenézzek. Találtam Canaonica visitatio-t 1948-ból, templomtörténeteket, a Párkányi Ferenc által Baross Gábor telepről és környékéről írt, kiadatlan munkát, és persze rengeteg más iratot. 
A legérdekesebb a Canonica Visitatio. Ez egy olyan dokumentum, amit a püspök hivatalos látogatása alkalmából készítenek a plébánián. Szerepel benne rengeteg adat a plébánia történetéről, a hitéletről, és általában sokat meg lehet tudni a helyi egyházi mindennapokról. A Barosson megtalált (amúgy a plébánia történetében tudtommal egyetlen létező) Canonica visitatio 1948-ban készült abból az alkalomból, hogy az egyházközség megszűnt Nagytétény filiájának lenni, és önálló plébánia lett.  Két változat  is pihen a plébánián, egy kézzel írt díszesebb, és egy írógéppel készült. A kézzel írtnak az előlapja és egy oldala látható itt. 

2012. április 12., csütörtök

Kutyavár

A Borovszky Samu által szerkesztett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiájában Nagytétényről ezt (is) írja a szerző 1900-ban (100. o.): 
A község közepén régi épület áll, mely jelenleg Lőwy Ernőé és cselédszállásnak használják; erről a hagyomány azt tartja, hogy Mátyás király építette a vadászfalkája számára, ezért kutyavárnak nevezik.
Én itt találkoztam először a kutyavárral, és még képet is találtam róla egy másik kötetben. Sajnos, nem tudom, hogy hol lehetett ez pontosan, és van-e még nyoma. Ha valakinek van tippje, vagy esetleg a pontos helyet is meg tudja jelölni, az ne féljen megosztani ezt velünk! 

2012. április 8., vasárnap

Esküvő

Húsvét lévén valami vidám dolgot osztanék meg a Budafok-tétényi lapok egy jó régi számából.


Automobilos esküvő. Az amerikai stilü esküvők kezdenek divatba jönni lassan az Óczeánon innen is. Egyenlőre még távol vagyunk ugyan a léghajókban és kirakatokban tartott esküvőktől, de lassan haladunk mi is a korral. Lerner Mariska kisasszonyt, kinek atyja közismert budafoki háztulajdonos és borkereskedő, e hó 2-án déli ½ 1 órakor vezett oltárhoz Bubleczky János budapesti üvegkereskedő. Az ifju pár fehér virággal díszített elegáns automobilon ment a templomhoz, hol számos családtag, ösmerős és érdeklődő jelenlétében fényes szertartással volt meg az egyházi esküvő. Sok szerencsét az ifju párnak!

Budafok-Tétényi lapok 1909. II. évf. 5. szám 1910.02.06 . 8. o.

2012. április 2., hétfő

Kastélytúra

Forrás: www.nagytetenyi.hu

A tegnapi és mai napom a nagytétényi kastély bűvöltében telt. Kezdődött a vasárnapi terepbejárással, bútormúzeum-nézéssel, és várt sikereket könyvelhettem el. Tetszett, ahogy meg van rendezve a kiállítás: az adott teremről laminált lapokon olvashat az ember, megismerve a korszakot, a bútorokat egyenként, és egy-egy különleges darabról részletes ismertetést is kaphat. A 300 forintos ifjúsági jegy teljesen emberbarát, és különféle programok is vannak: a kedvencem a kosztümös tárlatvezetés, ami azt jelenti, hogy mindenki kaphat utcai ruhára felvehető, különböző korokhoz tartozó ruhákat, és abban hallgathatja az idegenvezetőt. 

Baross témájában a felvilágosítást a jegyeket áruló néni tudta megadni. Mint kiderült, a hetvenes évek óta nem jelent meg olyan mű, ami a kastély történetével foglalkozik, és az akkoriak - amiket fénymásolatban meg is mutatott - csak röviden, a XVIII. századot középpontba állítva írnak a kastélyról. Viszont egy újabb szakmai kapcsolatra tettem szert személyében, és ez ugródeszkát jelenthet a nagytétényi helytörténettel foglalkozók eléréséhez is. 

Ilyen útmutatások alapján olvastam ma a kastélyról. Kiderült, hogy a XVIII. század végén az uradalmat felosztották három részre, és ez lényegében a II. világháború utáni időkig fennállt. Lőwy Mór az 1870-es évek elején vette meg a kastély kétharmadát, részben Hugonnay Vilma családjától, aki a kastélyban született. A Lőwy család birtokában is maradt az épület különböző csődök, névváltoztatások, és viták után is egészen a II. világháborúig. A család vagy a kastély története is megérne egy kutatást, eddigi ismereteim alapján mindkét téma gazdag fordulatokban.