2012. március 27., kedd

A Lőwy-kastély

Pest megye monográfiájában (1910) van pár sor Nagytétényről. Baross Gábor telepet is említik benne, és egy képet is megjelentettek, ami a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastélyt ábrázolja a következő megjegyzéssel: "Lőwy Ernő kastélya."  Ernő (és korábban apja, Mór) a község legnagyobb birtokosainak számítottak, Weisz Gyula előtt a későbbi Baross területe is az övék volt.

2012. március 25., vasárnap

Egy kis vers

Merengés.

- Egy budafoki asszony-poéta verse -

Magunkban, együtt, némán üldögélünk,
Velünk csupán a vágyódás cseveg:
-Szerelmesen, egymás szivére, mért is
Hogy nem borultok balga gyermekek!?

-A láng kigyula s aztán újra lankad;
Kísértve játszik perczekig velünk…
Egymásre hossan, szótlan tekintünk.
És könnybe lábbad révedő szemünk.

Te egy szerelmes, szép leányra gondolsz,
Kit sorsa tőled messze elvetett.
És én egy szőka, kékszemű ifjura,
Ki engem egyszer nagyon szeretett… 

Budafok-Tétényi lapok 1909. II. évf. 10. szám 1910.03.13 . 2. o. (Tárcza rovat). 

2012. március 23., péntek

Képek a múltból

Eredetileg egy újabb kutatásmódszertani bejegyzés jönne, de sok más van, amiről érdemes írni. Most például úgy tűnik, hogy Baross egy kocsma romjaira épült: ezen a területen az egyik első szót érdemlő épület a "nagy korcsma" volt, ami leégett a század legelején. A területet Lőwy Mór és Weisz Gyula birtokolta, majd Lőwy halála után tulajdonostársa parcellázta fel a területet, és hozta ezzel létre Barosst. Hangsúlyozom, hogy bár most itt tart a kutatás, de még nem néztem utána rendesen. 


Teljesen kézenfekvő forrásra akadtam, amikor a nagytétényi községházának néztem utána: korabeli képeslapokon jelent meg az épület az interneten, ráadásul egy kis utánanézéssel sok más képeslapot is találtam Nagytétényről, és néhányat Barossról is. Ezekből párat láthattok itt is. A vízjel a képeslapok elárverezőjétől származik: nem gondoltam volna, hogy egy ilyen képeslap licitálását akár 3-4000 forint kikiáltási árról indítják! Az egyik képen a községháza látható oldalról, előtte a HÉV-vel. Szerintem most is felismerhető a Szentháromság tér. Jobban kötődik Barosshoz másik képeslapon többek közt Imre Lajosné Stádinger Borbála villája, aki a templom előterében van eltemetve, és róla írtam az OTDK dolgozatomat. Középen a templomról még hiányzik a torony, ilyen állapotában láthatjátok a fejlécen is. 

2012. március 14., szerda

A per

A jelenlegi tervek szerint egy "fejezet" elkészül április végére, de addig még sok munka vár rám. Ez a rész azt fogja feldogozni, hogy milyen út vezetett oda, hogy Baross Gábor telep létrejöjjön. Ennek a kiderítése olyan, mint egy nyomozás: egy "döglött aktának" kell utánajárni, felkutatni a szereplőket, feltárni a körülményeket, bizonyítékokat keresni, és végül összerakni a történetet. 
Esetünkben ez a "döglött akta" egy konkrét per, aminek az anyaga a Pest Megyei Levéltárban található, és több, mint száz éve, 1904-ben hoztak ítéletet az ügyben. A per Lőwy Mór földbirtokos örökösei és egy bizonyos Weisz Gyula között zajlott (akiből már egyáltalán nem biztos, hogy kettő volt). Ezen kívül még sok érintett neve szerepel a peranyagban, már csak a "Lőwy Mór örökösei" szókapcsolat is kb. féltucat embert jelent. Ezt az iratköteget mára átnéztem, feldolgoztam, de ez nem elég: utána kell járni a szereplőknek, "gyanúsítottaknak", indítékaiknak, fel kell térképezni barátaik, ellenfeleik körét - csak hogy a hasonlatnál maradjak. Szerencsére mára elég jó adatbázisok találhatók meg az interneten, amik általában a levéltárak honlapjáról elérhetők. (www.archivportal.hu). Ide beírogatva az egyes szereplők nevét sok olyan iratot ismerhetünk meg, amiket e nélkül biztosan lelnénk fel. Ezek az első nyomok, amik alapján el lehet indulni. 
Most ez következik. Elindulni a nyomokon...

2012. március 8., csütörtök

Megy a vonat...

Bár régen írtam a blogra, a munka nem állt meg. Ezen a héten is voltam a Budapest Főváros Levéltárában, ahol a nagytétényi képviselőtestület jegyzőkönyveit és a telekkönyveket bújom. Ezen a héten főleg kevésbé érdekes jogi esetek kerültek elő, például Baross Gábor telep utcáinak közterületté nyilvánítása 1914-ből. A munka fontosabb része most a már meglévő cédulák rendezése, aminek alapján - ha sikerül a hiányokat pótolni - a telep kialakulásának jogi hátterére derülhet fény. Az engem leginkább foglalkoztató kérdés Lőwy Mór és Weisz Gyula személye, és viszonyuk a későbbi Baross Gábor telephez. 
Aki az interneten próbálkozik, az találhat még helytörténeti morzsákat. Én is belefutottam egybe, ami a 43-as villamosról (és részben a nagytétényi HÉV vonalról) szól. Felkerült a linkek közé, és ide kattintva is megtekinthető.