KÖZÖS TÖRTÉNELEM.
NAGYTÉTÉNY ÉS BAROSS GÁBOR-TELEP 1900-1950
Helyszín: Cziffra György Nagytétényi Kulturális és Szabadidő Központ
Időpont: 2014. január 17, péntek 18:00
A rendezvény ingyenes. Adományokat a Baross-könyv kiadásának fedezésére elfogadunk!
Miért osztotta fel birtokait Száraz Julianna? Mi köze van egy bádogosnak a kastélyhoz? Mikor jött létre valójában Baross Gábor-telep? Mik voltak a céljai a barossi Polgári Körnek? Miért csúszik az iskolaépítés? Miért a törökbálinti plébános szenteli fel az első harangot Barosson? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, aki eljön január 17-én a Cziffra-központba!
A mai bejegyzés kapcsolódik a jövő hét pénteki előadáshoz.
Nagytétény egyik nevezetessége a Lőwy-kastély, aminek a birtokosa, Lőwy Mór Nagytétény legnagyobb birtokosaként jelentős befolyással rendelkezett a település életére. A századfordulón Lőwy-kastélynak nevezett épületet ma az emberek többsége Száraz-Rudnyánszky kastélyként, vagy Nagytétényi Kastélymúzeumként ismerik, és - tegyük ohhzá - teljes joggal. Száraz Julianna halála után ugyanis nem is volt egy kézben a kastély, az utolsó úrnő három részre oszotta, és - tudtommal - ez a megosztottság máig nem szűnt meg. Egy időben közel került az egy kézben való egyesítéshez, a három részből kettőt birtokolt ugyanis a Lőwy-család, a harmadik birtokrész pedig kalandos utat járt be ez alatt az idő alatt - de erről majd egy másik bejegyzés folg szólni. A következőkben a kastély fő birtokosánk, az izraelita vallású Lőwy Mór kereskedő és földbirtokosnak az életét vesszük górcső alá. (Teljes bejegyzés)
A nagytétényi kastéllyal foglalkozó szakirodalom úgy ír róla, mint „gazdag virilista, a sertéshizlada egyik főrészvényese.” Abban más adatok alapján is biztosak lehetünk, hogy gazdag és minden bizonnyal virilisként került Nagytétény közgyűlésébe, de mivel 1903-ban meghalt, és a sertéshizlaldát csak 1910-ben hozták létre, az utóbbi állítás legfeljebb a fiára és örökösére, Ernőre lehet igaz. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája szerint 1874-ben lesz a nagytétényi kastély tulajdonosa, más szerző szerint pedig 1871-73 között vette meg a „már két évtizede pénzösszegeket kölcsönző” Lőwy Mór a Hugonnay-ág birtokában levő részt, és a Nedeczky-család részét is hozzávásárolta. A Lőwy család tehát feltehetőleg az 1870-es évek első felében került Nagytéténybe. Erről a jelenségről történelemkönyvek is írnak: a nemesi származású elit mellett megjelent az új elit, akiknek nemesi címe nem volt ugyan, de pénzük annál inkább - szemben a nemesség egy részével.
| Forrás: kastely.blogter.hu |
Lőwy üzleti tevékenységéről Budapest Főváros Levéltára őriz közjegyzői iratokat. Ezekből kiderül, hogy nem Nagytétény volt a család egyetlen birtoka. Az 1870-es évek végétől követhető a dokumentumok sora, melyek nagy része ingatlanok adásvételéről, valamint bérbeadásról szólnak. Például Soroksáron a pusztagubacsi uradalom italmérési- és mészárszék haszonvételi jogát adja bérbe Auspitz Mór, Lőwy Mór és Lőwy Bernát 1878-tól a Neumann családnak, majd Zerkovitz Ignácnak és nejének.
Lőwy Mór népes családdal és sok vagyonnal rendelkezett. A végrendeletéből ismerhetjük a família tagjait. Mór feleségét Jonás Jozefának hívják, egyetlen fiúgyermekük pedig Lőwy Ernő, aki a tétényi birtokot örökli. Rajta kívül még öt Lőwy-lányról tudunk: Borbála, Emma, Melanie, Ella, és Irma. Minden lány megházasodott, ám apjuk halálakor (1903) Irmát már „elhalt Irma leányom”-ként emlegeti, és helyette öt unokája javára végrendelkezik. A végrendelet írásakor, 1901. október 31-én már nem csak a Lőwy Irma és Margalit Alfréd házasságából született gyerekekre, hanem rajta kívül még hat unokára hagyományozott pénzt.
A „Budapesten 1903. Január hó 31-én végrendelet hátrahagyása mellett elhalt Lőwy Mór” tetemes vagyonnal rendelkezett: teljes vagyonát - az adósságokat is leszámítva - közel 1,9 millió koronára becsülik, birtokai főleg Erzsébetfalván, valamint Nagytétényben, Soroksáron, Budapesten, Battán és Kistétényben fekszenek.
 |
| Forrás: budapest.varosom.hu |
A végrendelet írásakor Ernő fiára hagyja „tétényi birtokomat minden rajta levő épületekkel és az összes hozzátartozó élő és holt gazdasági felszereléssel együtt,” Erzsébet körút 23. és Dob utca 20. szám alatti bérházait pedig négy, még élő lánya között osztja fel.
 |
| A Dob utca 20., Lőwy Mór korábbi háza ma. Forrás: antropos.hu |
A birtokon kívül pénzt is oszt végrendeletben: feleségének, Jonás Jozefinának évjáradékot, minden utódjának és számos izraelita hitközségnek (például az ócsainak és a nagytétényinek), egyletnek pedig jelentős összegeket. Ócsán az izraeliták mellett a reformátusokra is hagyományoz pénzt cserébe szülei sírjának rendben tartásáért, Nagytétényben pedig a katolikusok kapnak kétezer koronát, hogy annak kamataiból támogassák a rászorulókat.
Mindebből látszik, hogy milyen jelentős vagyonnal rendelkezett a család. Mór halálakor Lőwy Ernő lépett apja helyére családfőként és Nagytétény képviselőtestületében egyaránt. A kastélyt kibővítette terasszal és verandával, de az I. világháború okozta válság miatt elcserélte két, a Nyugati pályaudvar mögött álló házért.
Lőwy Mórt kérésére Ócsán, feltehetően szülőfalujában helyezik örök nyugalomra. Utódja, Ernő neve ritkábban tűnik fel Nagytétény történetében, a Lőwy-család leszármazottja viszont Dáni Gábor, aki a két vilgáháború között nagytétényi helytörténészként ismert, és az ő fejéből pattant ki a kastély múzeumként való hasznosításának gondolata is.
KÖZÖS TÖRTÉNELEM.
NAGYTÉTÉNY ÉS BAROSS GÁBOR-TELEP 1900-1950
Helyszín: Cziffra György Nagytétényi Kulturális és Szabadidő Központ
Időpont: 2014. január 17, péntek 18:00
A rendezvény ingyenes. Adományokat a Baross-könyv kiadásának fedezésére elfogadunk!
Miért osztotta fel birtokait Száraz Julianna? Mi köze van egy bádogosnak a kastélyhoz? Mikor jött létre valójában Baross Gábor-telep? Mik voltak a céljai a barossi Polgári Körnek? Miért csúszik az iskolaépítés? Miért a törökbálinti plébános szenteli fel az első harangot Barosson? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, aki eljön január 17-én a Cziffra-központba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése