BarosssBlog: Csák Ibolya olimpiai bajnok

Egy viszonylag távoli összefüggést nagyítunk fel, ha azt mondjuk, hogy közvetlen kötődése van a berlini olimpiának Baross Gábor telephez. Ennek ellenére mégis megér egy cikket Csák Ibolya története, mert az atlétanő nemzetközi jelentőségű sportember, akinek érdemes ismerni a történetét.

Forrás: Wikipédia

Csák Ibolya magyar atléta, aki magasugrásban és távolugrásban is többszörös magyar bajnoki címmel büszkélkedhetett. Huszonegy évesen női magasugrásból olimpiai bajnoki címet szerzett Berlinben 162 cm-es csúccsal. Két évvel később, 1938-ban második helyezett lett az Európa-bajnokságon Bécsben, de kiderült, hogy a győztes versenyzőnek, Dora Ratjennek a férfiak között kellett volna indulnia, így utólag Csákot hirdették ki győztesnek, és itt ugrott 164 cm-es Európa-rekordot, amit csak 24 év elmúltával
tudtak megdönteni. Sportpályafutása itt be is fejeződött, mert 1939-ben visszavonult, és a Magyar Pénzjegynyomda Rt.-nél dolgozott 1970-ig.

A kilencvenes évektől különböző kitüntetésekkel értékelték sportteljesítményét, és több tiszteletbeli címet is vállalt, haláláig állandó résztvevője volt a nyugdíjas olimpiai bajnokok találkozóinak. 2006. február 9-én, 91 évesen halt meg Budapesten. Haláláról a CNN internetes portálja is beszámolt.

A Kesselyák család 1932-ben költözött Baross Gábor telepre, a X. utcába, és kilenc éven keresztül laktak a telepen. A családfő biológus, egyetemi tanár, és nem mellesleg 1938-tól 1941-ig, Szegedre való költözésükig a Baross Gábor telepi Polgári Kör elnöke. Kesselyák Adorján felesége, Balássy Vera tornatanár. Ő Csák Ibolya első edzője, aki elindította azon az úton, ami az olimpiai bajnoki címhez vezetett. Az olimpia után a Nagytétényi Újság riportot is közölt a Kesselyáknéval a győzelem kapcsán, amiből megismerhetjük a "felfedezés" körülményeit.

-Már a IV-ik polgáriban tanítottam a tehetséges Csák Ibolyát, aki akkor is artisztikus mozgásával és szép táncaival feltűnt. Két évvel később, 16 éves korában a Nemzeti Tornaegyletben tanítottam, ahová tornaórákra járt szorgalmasan. Rendkívüli testügyességgel és ruganyossággal rendelkezett s főképpen kedvező izomzattal. Látván ezt így szóltam hozzá: "Ibolya, neked okvetlenül atlétikával kell foglalkoznod!" - Mi az az atlétika? - kérdezte naiv csodálkozással. Megmagyaráztam neki s ő megfogadta tanácsomat.

A női atlétikát én csináltam, mert megalakítottam a női atlétika sport-bizottságot. Ezt óriási averzióval fogadták. Azt mondták, hogy nincs szükség atlétikára, úri nő nem atletizál. Én azonban nem hagytam magam, dacára annak, hogy minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgoztam (...)

A győzelem napján sem feledkezett meg rólam. Berlinből üdvözlő lapot küldött, hogy olyan boldog, és azt hiszi, hogy az olimpiai bajnokság és minden, ami körülötte történik, csak egy szép álom."

(Nagytétényi Újság, 1936. szept. 1. IV. évf. 17. szám 5. o.)

Az emlegetett képeslap a Kesselyák családnak köszönhetően nem tűnt el, így szó szerint lehet idézni Csák Ibolyát: "Jóformán még most sem tudom egészen elhinni, hogy győztem. Erős ellenfelek voltak, nem hittem, hogy sikerül. Téged és kis Fiadat sokszor csókollak, k(edves) Férjedet üdvözlöm: Ibolya"