2013. augusztus 15., csütörtök

Anyakönyvek 1.

A Wikipédia szerint az anyakönyv latinos formája, a "matricula" a "matrix" szó kicsinyítő képzős származéka. Belegondolva a filmcímként szép karriert befutott szó gyanúsan közel áll a "mater" (anya) szóhoz, a matematikában pedig legjobb tudásom szerint lényegében táblázatot jelent. Mivel az anya és a táblázat között nehezen találunk kapcsolatot, valóban logikusnak tűnik, hogy az anyakönyv tartalma és táblázatos elrendezése jelenti az összekötő kapcsot. Ez esetben az anyakönyv latin neve (ahogy a magyarban is) kapcsolódik a "mater" szóhoz, majd a táblázatos elrendezést felhasználta a matematika a maga szakkifejezésének a megalkotására - gondolom én laikusként.

Ez után a bevezető után az anyakönyvet még nem látott olvasó már erősen gondolkodik, hogy pontosan miről is beszélünk? Általában az emberek az anyakönyvi kivonattal találkoznak, ami egy lap, az anyakönyvek viszont hatalmas,
kézzel írott könyvek, amikben amúgy a kivonatolt lap csak egy sort képez. Az, hogy pontosan mit tartalmaz egy anyakönyv, az sok dologtól függ, és ehhez érdemes áttekinteni az anyakönyvezés történetét.

Annak a gondolata, hogy a "lelkeket" számon tartsák, már a középkorban felmerült, de ekkor még kisebbségben maradt. A kora újkorban, a reformáció alatt már rendeletbe adták, hogy a plébános tartsa nyilván a megkeresztelteket, Magyarországon a XVIII. században terjedt el általánosan az egyházak körében. Minden egyházközségben/gyülekezetben három féle anyakönyvet tartottak számon.
  • A keresztelési anyakönyvben a megkeresztelt neve és születési dátuma és helye mellett a szülők és keresztszülők adatait (vallását, nemzetiségét, születési adatait, lakóhelyét) is megtaláljuk. 
  • A házassági anyakönyvben az ifjú párról találjuk meg ugyanúgy a születési, nemzetiségi és vallási adatokat, de megkülönböztetik a születési és lakóhelyet, valamint a szülők és a tanúk neve (sok esetben születési adataik is) kiderülnek. 
  • A halálozási anyakönyvből lehet megismerni talán a legtöbb érdekes sorsot: látjuk az illető születési helyét és idejét, a szülők nevét, és a halálozás adatait is, beleértve a halál okát. Még a XX. század elején is magas volt a gyermekhalandóság, így minél korábbi anyakönyveket vizsgálunk, annál több kisgyermekkel, csecsemővel találkozunk, akik valamilyen betegségben haltak meg.

A különböző felekezetű egyházak tartották számon tehát az embereket, ám egy idő után az állam is igényt formált arra, hogy ezen a módon is számon tartsa a területén élő lakosságot, ezért kitalálták az állami anyakönyvezést. Magyarországon ez az áttörés - sok vita kíséretében, az egyházak részéről erős tiltakozással szemben - 1894-ben következett be (törvényszöveg), és elvileg 1895 elejétől minden községben vezettek állami anyakönyveket is (tehát az egyházi anyakönyvezés is megmaradt). A lakosság egy része úgy adott hangot tiltakozásának, hogy -bár kötelező volt mondjuk egy házasságot beíratni az anyakönyvbe, -lelkiismereti okokból nem írta alá az új házaspár az anyakönyvet. Az aláírásokból az is kiderül, hogy ki tudott írni és ki nem: a huszadik század elején is előfordul, hogy bizony legalább az egyik fél neve leírása helyett csak három X-el jelöli beleegyezését.
Anyakönyv. Forrás: helytortenet.hupont.hu
Az utóbbi száz év során több változás is történt anyakönyvügyben. Ma már van élettársi anyakönyv is, valamint a Mormon egyháznak köszönhetően az ország összes kutatható anyakönyve megtalálható mikrofilmen Budapesten. Ennek oka, hogy hitük szerint csak az üdvözül, akit megkereszteltek - így a családok nem mormon vallású felmenői nem üdvözülhetnek. Ezt a helyzetet megoldandó az egyház minden tagjának kötelessége a saját családfáját kutatni, hogy utólag megkereszteljék őket. Így a Mormon egyház nem sajnálja a pénzt és az energiát arra, hogy az anyakönyvek alapján folyó családfakutatást megtámogassa azzal, hogy az összes magyarországi anyakönyvet összegyűjtse, és közkincsé tegye. A mormonok kutatóhelye - mivel minden vallású ember számára nyitott - tudományosan is fontossá vált, és elhíresült hosszú várólistájáról. Van online kutatható, egész világra kiterjedő változata is a rendszernek.
Az anyakönyvek  - ahogy más levéltári dokumentumok is - csak a keletkezés után évtizedekkel válnak kutathatóvá, így a legújabb változásnak jó eséllyel csak a következő kutató-generáció életében lesz jelentős hatása. Ez a változás az elektronikus anyakönyv bevezetése. A rendszer 2014. júliusától működik, ami nagyban megkönnyíti mondjuk az anyakönyvi kivonatok kikérését, illetve a esemény (pl. szüeltés, halál) alapú számontartást felváltja a személy szerinti számontartás - tehát egy helyen lesz számon tartva az adott személy összes adata. 
Ez a blogbejegyzés - a téma miatt - talán egy kicsit nehezebben olvasható, szárazabb, mint a korábbiak.  Ezt a következő bejegyzéssel igyekszem majd pótolni, amiben az anyakönyvek tudományos felhasználásáról lesz szó, sok-sok példával és sztorival, főleg Nagytétényről és környékéről. 

Nincsenek megjegyzések: