Kistétény független, de miért?

Kistétény egyik első épülete: a Szent Mihály kápolna.
Forrás: Fortepan

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Idén nyáron volt Mosonmagyaróváron egy konferencia, mely a Településegyesítés - ikervárosok címet viselte. A konferenciára készülve kezdtem el komolyabban érdeklődni az 1873-as év iránt: nem csak Budapest megalakulása kötődik ehhez a dátumhoz, de Kistétény (a mai Budatétény) önállóvá válása is. Az érdekelt, hogy hogyan vált két részre Tétény, miért akart (akart-e) önálló lenni Kistétény? 

Az eredmény: majdnem

Egy aktív iskolaigazgató: Pusztay János

Pusztay János a szülői munkaközösséggel. 

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Pusztay János 1932-től 1938-ig a barossi iskola igazgatója. Neve csak ebben az időszakban fordul elő a telepen, feltehetően csak ebben az időszakban élt Nagytétényben, szolgálati ideje pedig teljesen egybeesik Bizzer Pál barossi káplánságával. Ebben a hat évben igen aktív része volt az igazgató a helyi közéletnek, több egyesületben, sőt, politikai pártban volt meghatározó szerepe.

Pusztay az I. utca 5. szám alatt lakott feleségével, aki végzettségét tekintve óvónő volt, de a férje által vezetett iskolában kézimunkát tanított.

Az új igazgató feladatai közé tartozik az is, hogy az elköltöző Kajdy Imre helyett a kántori teendőket ellássa, amivel együtt jár a jegyzői cím is az egyházközségben, valamint tagság a képviselő-testületben sőt, az Egyháztanácsban is.

A jó gyáros: Sólyom Barna Zoltán

Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából XXX.

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Baross Gábor-telepen az általunk ismert fontos emberek többsége a katolikus vallást követte. Ennek oka egyrészt az, hogy a telep lakosságának túlnyomó többsége katolikus volt, másrészt az, hogy az egyházközség iratai fennmaradtak, míg a barossi reformátusok életéről nem maradt fenn levéltári fond vagy irattár. Egy üdítő kivételről tudunk, aki protestánsként volt fontos ember nem csak a telepen, de egész Nagytétényben: Dr. Sólyom Barna Zoltán, a Hungária Gumigyár református igazgatója, aki a harmincas években a munkásokkal fenntartott jó kapcsolatáról, szociális érzékenységéről volt híres. (...)

Zsidók Nagytétényben: A szétvált, de egyforma hitközség 2.

A nagytétényi zsidó temető egy megmaradt részlete ma

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Amint arról az előző bejegyzésben beszámoltam, az 1873-as év igencsak vitákkal tarkított esztendő volt a nagytétényi zsidók életében. Az első vita az újonnan alakult ortodox hitközség iskola- és istentiszteleti helyének megoldatlansága miatt alakult ki, a másik vitára pedig Sterbaum Katalin halála után került sor. Az ortodox felekezethez tartozó hölgy teste ugyanis több, mint két napon át feküdt temetetlenül, ráadásul a forró májusban ebben "a jelenlegi járványos időkben") amíg cselédek el nem temették. A temetés elmaradásának oka a Chevra Kadischa, a hitközség temetkezési egylete körüli rendezetlen körülmények voltak. (...)

Zsidók Nagytétényben: A szétvált, de egyforma hitközség 1.

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Amíg a fiatal állam, az Osztrák-Magyar Monarchia Budapest létrejöttéről diskurált, Kistétény pedig az önállóságot kóstolgatta, a nagytétényi izraeliták is új határokat állapítottak meg, méghozzá maguk között: 1872-ben ugyanis a már működő neológ mellett létrejött egy ortodox hitközség is, ami a korábban egységes közösségből vált ki Bleyer Jakab vezetésével. Aztán a két felekezet között egy hosszabb viszály indult meg, amiről részben már írtam, de itt az idő, hogy egy kicsit jobban kibontsuk azt, hogy mik voltak a vitás kérdések a két, (legalábbis liturgikusan) teljesen egyforma közösség között? (...)

Kántor, az igazgató

Kántor Imre aláírása

„Október hó 23-án Baross Gábor telepen, az Apponyi-úti sorompónál elütötte a vonat Kántor Imre 50 éves állami elemiiskolai igazgatót, aki a helyszínen azonnal meghalt. A sorompó alatt, bár le volt, engedve, Kántor igazgató átbújt, hogy ne késse le a bejáró B.H.É.V. vonatot, mert éppen egy tanítógyűlésre igyekezett Budapestre. - közölte a Budavidéki Hírlap 1941-ben. A hetilap az elhunyt igazgató oktatási és katonai tevékenységét emeli ki: előbbi hivatása volt, utóbbit pedig feltehetően a világháború miatt volt fontos kiemelni. Valójában ezek csak a jéghegy csúcsa. (...)

Akit elütött a vonat. Kántor Imre igazgató halála

Kántor Imrét már az előző bejegyzés végében is említenem kellett volna, ő volt ugyanis az, aki Pusztay után átvette az iskola vezetését. Igen aktív, az első világháborút megjárt emberről van szó, aki sajnos csak két évig vezethette az egyetlen barossi oktatási intézményt. Temetéséről a Budavidéki Hírlap számolt be, életéről a következő héten olvashattok majd. (...)