Nincs még meg a könyv? Szerezd meg a könyvet a Baross Gábor-telep történetéről! Terjesztő: Sztavropulosz Sztoiriszné
+3670-432-6556
Elővárosi azonosságok: Fejlődési párhuzamok Pestújhelyen és a Baross Gábor-telepen. Helytörténeti előadás.
Helyszín: Cziffra Központ
Időpont: 2015. március 19. 18:00
Együttműködésben a XV. kerületi bloggal.
Elővárosi azonosságok: Fejlődési párhuzamok Pestújhelyen és a Baross Gábor-telepen. Helytörténeti előadás.
Helyszín: Cziffra Központ
Időpont: 2015. március 19. 18:00
Együttműködésben a XV. kerületi bloggal.
Budafok, Soroksár, Újpest, Kispest, Pestújhely... ma Budapest városrészei, de 1950 előtt önálló települések voltak, saját elöljárósággal, településmaggal. Aztán egyszer csak a főváros részévé váltak, de sok helyen máig hihetetlen, hogy egy földszintes kertesházakkal szegélyezett utca és a kerteken túl fekvő mező egy közel kétmilliós város része.
Hatvanöt éve még jobban hasonlított a falvakra, ide kellett, hogy betörjön a főváros, többek közt a fővárosi tömegközlekedés: az elővárosi HÉV vonalak lassan (és nem teljesen) villamosokká alakultak, és megjelentek az autóbuszok. Jó, belátom, hogy mindez azért nem törvényszerű, de a XXII. kerületben, azon belül pedig a Baross Gábor-telepen és környékén pont ez történt.
Mielőtt - ahogy a helyiek mondják - "hozzánk csatolták Budapestet" a HÉV és a vasút jelentett összeköttetést a fővárossal, többék-kevésbé közmegelégedésre, bár már az 1930-as évek végén felmerült egy buszjárat létrehozása.
Erről a törekvésről csupán a helyi Polgári Kör frissen választott elnökének a programját leíró újság tudósít, és csak annyit ír, hogy "Autóbusz járat." Így, egész mondatként, folyószövegben, meglepetésszerűen. A tudósítás azonban nem említi, hogy pontosan hol és milyen buszjáratot szeretnének, bár valószínűleg a telep felső részét is össze akarták kötni a fővárossal.
 |
| Nagytétény anno. 1950 óta Budapest része, azóta új burkolat van az úton, és egy ideig HÉV/villamos is járt itt. Forrás: huszonketto.hu |
 |
| Nagytétény ma. |
Valódi áttörést az 1950-es évek eleje hozott: 1951. december 21-én, egy hideg péntek reggelen indult először útjára a 3-as busz a Körtérről, ami a HÉV tehermentesítő járataként működött, ugyanis végig párhuzamosan haladt a két jármű. Ez persze még nem dobta fel a Baross Gábor-telep felső részén, a megállótól 13-14 sarokra élőket, de két év múlva már felment a hegyre a busz, igaz, Budatétényben, de sok barossi utassal (ez az első 50-es busz), majd 3B jelzéssel létrejött a mai 114-es buszcsalád elődje, aminek már a Baross Gábor-telepen volt a végállomása. A járat 1955-ben indult, majd 1957. május 23-ától kapta a 14-es számot.
 |
| Dél-Buda: a környék, amiről szó van. |
Ha a Baross Gábor-telep buszközlekedéséről beszélünk három buszcsalád történetét érdemes áttekinteni: a Nagytétényt megcélzó 3-as, a szomszédos Budatétényt bejáró 50-es, és az ízig-vérig barossi 14-es járatokat. Nézzük, hogyan fejlődtek, mi módon idomultak a helyi viszonyokhoz!
 |
| Tömegközelekedési "vaktérkép" 1956-ban. Forrás: bpterkep.uw.hu |
A 3-as buszcsalád
Egészen a legutóbbi időkig, 2008-ig természetes volt, hogy a "hármas" Nagytétényt köti össze a Körtérrel, ez azonban az ötvenes években messze nem számított természetesnek: egyrészt azért, mert csak 1952-ben hosszabbították meg a korábban csupán Budafokig közlekedő viszonylatot, másrészt azért, mert korábban is létezett egy 3-as busz, ami a Nyugati és a Déli pályaudvart kötötte össze a Lánchídon át. Ez a változás nagyjából olyan lehetett, mintha ma a 7-es busz elkezdene Óbuda és Újpest között járni.
 |
| A Leányka utcai felüljáró az átadás után, 1964-ben. Máig ez a kerület "kapuja," főleg buszközlekedés ügyileg. Forrás |
A járat ma is a Móricz Zsigmond Körtérig közlekedik, a 3-as megduplázásán kívül (ma 33-as néven fut) két ponton voltak fontosabb változások a viszonylat történetében: egyrészt lassacskán kitolták a nagytétényi végállomást a város határáig, másrészt a XI. kerületi szakaszon a Fehérvári út helyett a Budafoki út lett a nyerő, igaz, csak az 1980-as évekre.
A 3-as mellett több más járat is feltűnt a buszcsalád történetében: közlekedett 103-as, 3gy, és 1985-től a mai 973-as elődje, a 3É jelzésű éjszakai busz is. Ez utóbbit egy időben a 43É villamos egészítette a "a vonal külső szakaszán," hogy aztán Nagytétény villamos, Budapest pedig évekig éjszakai villamos nélkül maradjon.
Minden, ami 14
A 14-es autóbusz 1957-ben tűnik fel a vonalhálózati térképeken, ám a mai viszonyokhoz képest ekkor még meglepően ritkán járt: kezdetben óránként csak egy buszt indítottak, bár néhány hónap után sűrítették a járatot. Az évek alatt aztán itt is megjelentek a különböző változatok: létezett például a 14Y járat, ami 1974-ben indult, és a Kosztolányi Dezső térről a Lőtéri Bekötő útig lehetett vele utazni, tehát nem csak a XIII. utcáig, hanem egészen a Balatoni útig. Ezen a viszonylaton 2-4 indulás volt naponta, egy idő után csak hétköznap.
 |
| A XXII. kerület tömegközlekedési hálózata 1978-ban. A 114-es itt még a korábbi útvonalán közlekedik, 50-esből pedig négy féle van. Forrás: bpterkep.uw.hu |
1977. január 1-ével a járatot átszámozták, és így lett a ma is ismerősen csengő 114-es busz, ekkor persze még más útvonalon: a Dózsa György úton ment fel a dombra, és meg sem állt a Bartók Béla út tetejéig, sőt, még azon is túl volt a végállomás, ahol továbbra is csak napi két alkalommal fordult meg busz. Meg is szüntették néhány év után, hogy aztán újra feltámadjon 1986-ban, ekkor már a ma is ismert, Rózsakert lakótelepet érintő útvonalon.
Mindeközben szorgalmasan rótta a köröket a 14-es busz többé-kevésbé a ma is ismert útvonalán, egészen 2008-ig, amikor új számot kapott, így azóta 214-es buszként szerepel.
"Száz forintnak..." Az 50-es buszcsalád
Az 50-es busz 1953. november 7-én indult olyan útvonalon, amivel méltán versenybe szállhat a "Város Legrövidebb Viszonylata" címért, lényegében budatétényi helyi járatként: a Jókai Mór utca aljától bejárta a volt települést, majd visszatért kiindulási helyére, a domb aljára. Az 50-es évek végén ehhez egy kört tett meg a magasabban fekvő végállomás környékén, majd 1963-ra kialakult egy rövid, de fontos járat, ami 1970-re több részre bomlott: az 50-es mellett létezett 50A, 50B és 50Y is, 12, 5, 7, és 14 perces menetidővel - a legrövidebb a Jókai Mór utcát kötötte össze a Ruhagyárral, és valószínűleg nem állt többől, mint 2-3 megállóból. Ezeket a viszonylatokat csak 1980-ra sikerült egy járatba összegyúrni.
 |
| Csendben megjelent a 13-as viszonylat is. Érdekesség a bal felső sarokban feltűnő B jelű autóbusz. 1963 Forrás: vonalhalozat.lapunk.hu |
Ezek után évtizedekig nem volt nagy változás a járat történetében, egészen a nagy átalakításokat hozó 2008-as újrarendezésig: ekkor a 41-es és 50-es busz összekötéséből létrejött a 150-es busz, ami Budatétényből egészen Újbuda Központig viszi az utasokat.
Ennek a bejegyzésnek a megírása, az anyag összegyűjtése több meglepetést is tartogatott a számomra. Feltűnt például, hogy a pár évente való átszervezések az ötvenes évektől rendszeresek, bár az 1980-as 90-es években tényleg volt egy hosszabb, viszonylag nyugodt időszak. Szöget ütött a fejembe továbbá, hogy ahhoz képest, hogy 1915 óta, száz éve van buszközlekedés Budapesten (Boldog születésnapot!), a mai peremkerületeket (legalábbis, Dél-Budát) nem érte el 1950 utánig, pedig létezik az agglomerációs buszjárat fogalma. A megkésett fejlődés hiányosságait aztán csak hosszú évtizedek munkájával sikerült pótolni. Az, hogy mindez a budapestiek javát szolgálta, mi sem mutatja jobban, minthogy 1960-ban az akkor rendszernek több embert kellett kiszolgálnia, mint ma, hiszen Budapest népessége azóta csak 2005-ban volt alacsonyabb, mint 2010-ben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése