Ki volt Szent Donát?

Helytörténeti Konferencia lesz szeptember 26-án a Cziffra-házban XXII. kerületi és budaörsi előadásokkal. Részletek a plakáton!

Múlt hét végén szabadtéri szentmisét tartottak a Donát-hegyen. Az eseményt a Baross Gábor-telepi Polgári Kör kezdte el szervezni évekkel ezelőtt, mára hagyománynak mondható. A Donát-hegyi emlékhely helyi szerepe, jelentősége külön is megérne egy posztot, de most nem erről lesz szó, hanem arról, hogy ki is az a Szent Donát?

Nekünk ma már ismeretlenül cseng a Donát, mint keresztnév, a szenten kívül még a Bánki vezetéknevet kapcsolhatjuk hozzá, aki régen feltaláló volt, most meg egy egyetemi kar. Aki nem (csak) a műszaki tudományok, hanem a borospincék irányába is érdeklődik,

Tétény és utódai 2.

Nagytétény, Községháza. Fontos döntések születtek itt... 

Ebben a sorozatban annak járunk utána, hogy milyen alternatívák merültek fel a ma is ismert közigazgatási felosztáshoz képest. Az előző részben a Baross Gábor-telep felparcellázásáig jutottunk el, most a telep létrejöttével, kialakulásával összefüggő vitákat fogom bemutatni az 1920-as évekig.

Tétény külterülete dűlőkre oszlott, ahol mezőgazdasági tevékenységet (a filoxéra előtt főleg szőlőművelést, utána egyre inkább baracktermelést) folytattak, illetve itt kaptak helyet a bányák is. Amikor Kistétény önálló községgé alakult, meg kellett húzni az új határt, amit a dűlők mentén jelöltek ki: a Kápolna-dűlő az új településhez, a Kőbányai-dűlő pedig továbbra is Nagy-Tétényhez tartozott. Ez utóbbi dűlő területét szerezte meg Weisz Gyula feleségével, Libál Rózával, hogy az XX. század elején felparcellázza, és elnevezze Baross Gábor-telepnek.

Megemlékezés a Kőfejtők emléktáblájánál 2015. május 1.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Megjelentek! 

 Amikor egy koraáprilisi reggelen a Polgári Kör Ügyvezető Elnöke, János felhívott, és megkért, hogy beszéljek a kőfejtők emlékművének koszorúzása előtt, komolyan át kellett gondolnom, hogy ugyan mit is mondhatnék? Végül arra jutottam, hogy nem a kőfejtőkről, hanem az általuk használt anyagról, a kőről fogok beszélni.

„A ház építést nagyban elősegíti az a körülmény, hogy minden telektulajdonos a házhoz szükséges anyagokat, mint terméskő stb. a telepen lévő bányákból önköltségen saját maga kiaknázhatja, mert az anyagokért a telep tulajdonosnője mit sem számít.” Ez az idézet egy, a Baross Gábor-telepet népszerűsítő szövegből való, ami Budapest és a Duna közelségével, jó kilátás és levegő ígéretével csábítja a telepre a leendő lakosokat, jellemzően a fővárosi középosztálybelieket. A telep tulajdonosnője Libál Róza, a szöveg keletkezésének éve 1908, de akár 2015 is lehetne, bár a telekárak megváltoztak és a kőbánya megszűnt, de ma sem jár HÉV Nagytéténybe, a természetközeli környezet és a tiszta levegő pedig ma is adott.

Helytörténeti előadás: Pestújhely és Baross Gábor-telep

Március 19-én, e hét csütörtökjén este hattól újra helytörténeti előadásra invitálok minden érdeklődőt a Cziffra-házba! A téma ezúttal kuriózum lesz, címe Elővárosi azonosságok: Fejlődési párhuzamok Pestújhelyen és a Baross Gábor-telepen, amit Rátonyi Gáborral, a BPXV Blog szerzőjével raktunk össze. A két mai településrészt fejlődésében sok hasonlóság megfigyelhető, ezeket próbáljuk majd párhuzamba állítani, és reméljük, hogy a két terület megismerése által képet kapunk az egész, XX. század eleji agglomeráció fejlődéséről. az előadás a két terület kezdeti időszakára fog fókuszálni, kiemelve néhány fontosabb témát, úgy mint

• az alapítás körülményei
• helyi egyesületek, pártok
• az szellem és a lélek intézményei: az iskola és a templom
• önállósodás(i törekvések)
• helyi emlékezet.

Mindenkit szeretettel várunk!

Helyszín:
Cziffra György Nagytétényi Kulturális Központ
1225 Budapest, Nagytétényi út 274-­276.
Időpont:
2015. március 19. csütörtök 18:00
A belépés ingyenes!

Budapesti buszozás: Kis járattörténet Dél-Budán

Nincs még meg a könyv? Szerezd meg a könyvet a Baross Gábor-telep történetéről! Terjesztő: Sztavropulosz Sztoiriszné +3670-432-6556 


Elővárosi azonosságok: Fejlődési párhuzamok Pestújhelyen és a Baross Gábor-telepen. Helytörténeti előadás. 
Helyszín: Cziffra Központ
Időpont: 2015. március 19. 18:00
Együttműködésben a XV. kerületi bloggal.

Budafok, Soroksár, Újpest, Kispest, Pestújhely... ma Budapest városrészei, de 1950 előtt önálló települések voltak, saját elöljárósággal, településmaggal. Aztán egyszer csak a főváros részévé váltak, de sok helyen máig hihetetlen, hogy egy földszintes kertesházakkal szegélyezett utca és a kerteken túl fekvő mező egy közel kétmilliós város része. 

Hatvanöt éve még jobban hasonlított a falvakra, ide kellett, hogy betörjön a főváros, többek közt a fővárosi tömegközlekedés: az elővárosi HÉV vonalak lassan (és nem teljesen) villamosokká alakultak, és megjelentek az autóbuszok. Jó, belátom, hogy mindez azért nem törvényszerű, de a XXII. kerületben, azon belül pedig a Baross Gábor-telepen és környékén pont ez történt.

Mielőtt - ahogy a helyiek mondják - "hozzánk csatolták Budapestet" a HÉV és a vasút jelentett összeköttetést a fővárossal, többék-kevésbé közmegelégedésre, bár már az 1930-as évek végén felmerült egy buszjárat létrehozása.

Nagytétény anno. 1950 óta Budapest része, azóta új burkolat van az úton, és egy ideig HÉV/villamos is járt itt.
Forrás: huszonketto.hu

Vírus és halál: Nagytétényi halotti anyakönyvek a filoxéra idejéből

Nemrég előkerült egy régi dolgozatom, amit öt éve írtam nagytétényi anyakönyvekről egy egyetemi órára - a mostani bejegyzésben ezt fogom összefoglalni. Az anyakönyvekről már írtam korábban (itt és itt), úgyhogy most nem merülök bele abba, hogy mi is ez pontosan, úgyhogy térjünk is rá arra, hogy mi folyt a vizsgált időszakban, 1888 és 1892 közötti Nagytétényben!

Felüti a fejét a filoxéra: egy vég kezdete

Az 1880-as években tomboló filoxéravész jelentősen megváltoztatta a magyar szőlőtermelést és borkészítést: a szőlőket megtámadó betegség miatt fajták pusztultak ki, és borkészítő települések vesztették el megélhetésüket, köztük Nagytétény is. Itt 1881-ben találtak filoxéra által fertőzött szőlőtövet, az évtized végére pedig a szőlőtövek túlnyomó többsége elpusztult.