Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!
 |
| Kistétény a kápolnával, 1910-es évek(?) Forrás: klauzal.hu |
Az mosonmagyaróvári konferencia előadásaiból kötet is készül, amihez a héten adtam le a tanulmányt. A szöveg még nem végleges, de néhány felmerülő problémát szeretnék itt is a nyilvánosság elé is tárni, mert azt hiszem, hogy a kerület és a térség történetével foglalkozók számára fontos dolgokról van szó, de nem nagyon beszélünk róla. Szerintem például fontos probléma, hogy híján vagyunk az összefoglalóknak a településrészekről, főleg az interneten: Baross Gábor-telepről Pelikán Imre bácsi és Felker Győző írt ilyet (bár most már látszik, hogy több ponton javításra-pontosításra szorul), és a kerület honlapján is fent van egy szöveg, de a kerülettel, vagy településrészeivel foglalkozó Wikipédia oldalak (Baross, Budatétény, Nagytétény) elég szegényesek, Budatétényről pedig az egyetlen nyom egy előadás hirdetése.
Nem fogok most egy nagy összefoglalást írni Budatétény történetéről, csak a XX. század első pár évtizedéről írok pár sort, egy kicsit
tágabbra húzott objektívvel, mint ahogy azt általában a helytörténészek teszik.
A Tétényből 1873-ban kiváló Kistétény (1915-től Budatétény) népességszám alapján nagyjából haramada volt Nagytéténynek, és ez az arány nagyjából nem is változott a XX. század első felében: a két község párhuzamosan fejlődött a századforduló után. Budatétény 1930 után már a Budapest-környéki települések között a dinamikusabban fejlődők közé tartozik, de hozzá kell tennünk, hogy az egyik legkisebb lélekszámú agglomerációs településről beszélünk, így volt is hova felzárkózni. Rákoshegy vagy Albertfalva volt hasonlóan alacsony lélekszámú ekkor.
 |
| Kistétény egy 1902-es térképen. Forrás: terkepek.sg-1.hu |
A domboldalon fekvő településen hasonló társadalmi folyamatok figyelhetők meg, mint Nagytéténynél, vidéki agrártelepülésből agglomerációs munkás- és nyaralóövezetté vált a község, de a kisebb lélekszám és a gyárak számára kedvezőtlenebb terepviszonyok miatt gazdaságilag lemaradt a szomszédaihoz képest. Joó Ernő szerint a település „vezetőségének a legnagyobb gondot a központ nélküli, szétszórt település okozta. (A) kevés bevétel a legminimálisabb fejlesztési igényeket sem tudta kielégíteni.”
A Magyarország Vármegyéi 1910-ben megjelent kötete közöl egy rövid leírást az akkori Kistétényről, ami támpontul szolgálhat a lakosság társadalmi viszonyainak feltárására: „Nagyközség 167 házzal és kb. 2000 németajkú, r. kath. vallású lakossal. A község nagyobb része szétszórt házakból álló, utcza nélküli hegyközséget alkot. A szőlőbirtokosok között számosan vannak budapestiek. A határban mészkőbányák vannak és a lakosok nagy része kőfejtéssel, foglalkozik” A szöveg hitelességét igencsak rontja, hogy a népszámlálás eredménye szerint kétezres létszám valójában csupán 1435 fő. Az eltérés lehetséges oka a budapesti szőlőbirtokosok helyi lakossághoz való hozzászámolása lehet.
A XX. század eleje, a századforduló utáni néhány évtized azért fontos Budatétény és a környék történetében, mert ekkor erősödött fel Budapest hatása, ami együtt járt azzal, hogy a filoxéra pusztítása után is magukra tudtak találni ezek a községek, és egy kisebb részben nyaraló, nagyobb részben ipari területté tudtak válni.
Olvasnivaló:
Kistétény független, de miért?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése